Nyílt levél, a már bedőlt lakáshitelesek védelmében, a  bedőlés előtt álló lakáshitelesektől.
                                                 
                                                         
                                                 
                                                         
                                                 
Azért írtuk ezt a levelet, mert már hónapok óta, a sajtó és a többi média is folyamatosan hergeli a közvéleményt a lakáshitelesek ellen. Az internetes fórumokon már a hitelesek is néha egymásnak esnek.
E témának a médiában történő tálalása alapján, az emberek valóban azt hihetik, hogy az ő adózott jövedelmükből történik a "felelőtlen" adósok kihúzása a bajból. Érdekes módon, a dr. Czirmes ügyvéd úrnak a bankok ellen indított perétől nem hangos a sajtó.
A  bankok tájékoztatóiból az is kiderül szerintünk, - lejjebb olvashatóak- hogy itt valójában egy remélhetőleg már nem sokáig tartó, államilag támogatott banki uzsoráról van szó.
 Átverés 1

2007. év vége felé, de főleg a 2008. év nyarán a bankoknak és a magyar államnak is tudni kellett, hogy a közelegő válság minket is elér. Mi úgy tudjuk, egy bank évekre előre tervez. Nem vagyunk szakemberek, de ha nem így van, akkor ez felelőtlenség szerintünk!
Mivel a válság a nyakunkon volt, valakiknek tudnia kellett, hogy az emberek majd tömegesen fogják elveszteni a munkahelyeiket, és a devizaárfolyam is az égbe szökik. Így, a befizetett havi törlesztő részletek ellenére is, a tartozások nem csökkenni, hanem folyamatosan emelkedni fognak. "mentőövek" nélkül is.
 Le kellett volna állítani a tömeges hitelfelvételt, de nem tették. Vajon miért nem? Kinek volt ez az érdeke? Költő kérdések ezek, hiszen tudható kik a haszonélvezői mindennek, egyedül a bankok.
Megkérdezhető tehát az is, ki volt akkor itt a felelőtlen, csak a hiteleket igénylők?
Ha a bank nem ad hitelt „felelőtlenül”, akkor az a "felelőtlen" adós nem vesz nagyobb lakást, nem adja el a meglévő kisebbet a feje fölül. Most már tudjuk, hogy vaskos jutalékok ellenében szórták a hitelközvetítők hitelt, sok esetben milliós jutalékokért.
Érdekes módon, 2008. januártól változott az adó és illeték törvény. Az 5 éven belül történt lakáseladások esetében, az Áfát és illetéket is meg kell már fizetni. Erős a gyanúnk, hogy ez alól az elárverezett lakások és a törlesztő részlet emelkedése miatt kényszerből eladott lakások sem kivételek. Megkérdezzük, mennyi bevétele lesz ebből a magyar államnak? Nem hisszük azt, hogy az APEH mindenkinek elengedné méltányosságból.

Átverés 2
Vegyük csak szemügyre, a bajba jutott adósok rendelkezésére álló "mentőöveket".                           

A törlesztő részlet csökkentésének kockázatai:
Az átütemezés keretében a Bank az Ön által fizetendő törlesztés összegét csökkenti és-vagy a
hitel eredeti futamidejét megnöveli. A csökkentett törlesztést, maximum 2 éven keresztül fizetheti (továbbiakban: könnyített fizetési időszak). Ön, a csökkentés mértékétől függően, az új törlesztő részletben az egyébként esedékes tőkét és kamatot részben vagy egészben nem fizeti meg.
Tájékoztató  Újrakezdés Hitelről:
Kérjük, hogy mielőtt jelezne igényét a további csökkentett törlesztésre, gondolja át, hogy valóban fennállnak-e még fizetési nehézségei. A csökkentés mértékétől függően – az új törlesztő-részletben az egyébként esedékes tőkét és kamatot részben, vagy egészben nem fizeti meg. Amennyiben a csökkentett törlesztő-részlet nem elegendő a kezelési költség, díjak és kamat összegének fedezésére, a Bank a meg nem fizetett kamatot tőkésíti, ezáltal az Ön fennálló tartozása a könnyített fizetési időszak alatt – az eredeti folyósítás-kori hitelösszeghez képest – növekszik. Legkésőbb a két éves könnyített fizetési időszak végén a Bank meghatározza az aktuális tőketartozást. Az aktuális tőketartozásból – a még hátralévő futamidőre – az annuitás módszere alapján a Bank újra kiszámolja az Ön által fizetendő havi törlesztő-részlet nagyságát. Mivel az Ön tőketartozása a könnyített fizetési időszak alatt folyamatosan emelkedhet a meg nem fizetett kamat összegével, minél hosszabb ideig veszi igénybe az Ügyfél a törlesztő-részlet csökkentést, annál nagyobb mértékben emelkedik.

Ezúton szeretnénk mindenkit tájékoztatni arról, hogy ezen "mentőövek" igénybevétele esetén, az eredeti tőketartozás összegéhez képest, a törlesztés ellenére, a tartozás súlyos milliókkal emelkedhet egy-két év alatt. Ez az összeg akár 5-7 millió forint is lehet. Például, 15 millió forint felvett hitelösszeg esetében, a jelenleg fennálló tartozás, már több mint 19 millió forint, ami a devizaárfolyam emelkedése és a "hitelezés költségeinek" változása miatt, akár a csillagos égig is emelkedhet.
Az induló törlesztő részlet tőke+kamat+kezelési költség összegéhez képest a jelenlegi törlesztő részlet már több mint 50%-al emelkedett, ebből csak kamatra annyit fizet az adós, mint az induló részlet összege volt. A féléves kamat a periódus lejártát követően "természetesen" újra emelkedik.

Átverés 3                                                 
A Magyar Állam által felajánlott áthidaló kölcsön: Ha Ön 2008.09.30-át követően, a foglalkoztató érdekkörében felmerült okból elvesztette a munkáját és teljesíti az Áthidaló kölcsön igénybevételi feltételeit, melyet az Áthidaló Kölcsön tájékoztatónkban találhat meg, az alábbi példa alapján működhet a csökkentett havi törlesztést igénybevétele.
A jelzálog alapú hitele aktuális havi törlesztő-részlete 100.000 Ft (a példa kedvéért folyamatosan a 2 év során) és 2 évig havonta csak 10.000 Ft megfizetését vállalja, akkor a tényleges havi törlesztés és az Ön által vállalt csökkentett havi törlesztés közötti 90.000 Ft 24 hónapon keresztül kamatmentesen halmozódik. A Bank felé fennálló tartozása annál nagyobb lesz, minél alacsonyabb havi törlesztő-részlet megfizetését vállalja ez alatt az időszak alatt. A 25. hónaptól kezdődően Ön a jelzálog alapú hitelének havi törlesztő részletének megfizetése mellett köteles az Áthidaló kölcsön törlesztését is megkezdeni, így a fizetési könnyítést követően mindkét hitelnek törlesztő részletét biztosítania kell a bankszámláján. A 2 évig meg nem fizetett törlesztő-részlet összegét (90.000 Ft x 24 = 2.160.000 Ft) forint alapú hitelként 1év (háztartási jövedelem csökkenése esetén 5 év) alatt köteles visszafizetni.
                                                               
Szerződésszegés következményei: A Magyar Állam készfizető kezesként felel az Adós részére folyósított Kölcsön és kamatai összegének a munkahely elvesztése esetén 80 %-áért, egyéb megváltozott körülmény esetén 70 %-áért. Amennyiben az Áthidaló kölcsön Adósa megszegi az Áthidaló kölcsönszerződés bármely rendelkezését, így különösen, ha a kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségeinek nem- vagy késedelmesen tesz eleget, a Bank jogosult az Áthidaló kölcsönszerződést azonnali hatállyal megszüntetni. A lakáscélú kölcsönökre vonatkozó állami
készfizető kezességről szóló törvény értelmében a jelzálog alapú hitel felmondása esetén a Bank köteles az Áthidaló kölcsönszerződést is felmondani. A Bank az Adóssal szemben fennálló követelése érvényesítése érdekében megteszi a szükséges lépéseket, amelynek keretében kezdeményezi az állam által vállalt kezesség beváltását. A kezesség beváltása során a központi költségvetés terhére kifizetett összeg az Adós állammal szembeni kötelezettségévé válik, amelyről az Adóst az állami adóhatóság határozatban értesíti. Az állammal szembeni tartozás behajtása adók módjára történik.
Ha jól értelmeztük, itt a magyar állam a banknak fizeti két évig az adós által meg nem fizetett tartozást.
Átverés 4
A PSZÁF és a Kormány által aláírt Magatartás kódex:
1. A hitelezők vállalják, hogy kamatot csak az alábbi okok bekövetkezése esetén módosítanak egyoldalúan.
1.1. A jogi szabályozói környezet megváltozása: a hitelező hitel és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása, a hitelező hitel, és pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő - tevékenységéhez kapcsolható közteher (pl. adó) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása, kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása:
 A hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan, Magyarország hitelbesorolásának változása, az ország kockázati felár változása (credit default swap), a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása, a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása, a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása, a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása, a hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.
1.3. Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása:

Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján - különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ez által az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ez által az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A hitelezők vállalják, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesítenek kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe. A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.
1.4. Az ügyfelek fizetési nehézségének kezelése körében alkalmazandó eljárások:               

A hitelezők vállalják, hogy kidolgoznak a hitelezéssel kapcsolatban olyan termékeket, áthidaló módszereket, intézkedési csomagokat, amelyek a hitelek átütemezésével, vagy a törlesztési időszak meghosszabbításával kapcsolatosak, vagy egyéb módon próbálnak a szorult anyagi helyzetbe jutott ügyfeleken segíteni. Az érintett ügyfélkörüket megfelelően - tájékoztató levél, információs füzet, stb. - tájékoztatják az elérhető, hitelekhez kapcsolódó áthidaló módszerekről. Felhívják az ügyfeleik figyelmét arra, hogy a futamidő meghosszabbítása esetén a törlesztő-részlet nem csökken azzal arányosan, tekintettel arra, hogy a hosszabb futamidő miatt a fizetendő hiteldíj is növekszik. Az egyes áthidaló megoldások tekintetében bemutatják a törlesztő-részlet alakulását. Az ésszerűség és a hitelező üzletpolitikájának lehetőségein belül ügyintézőik - az automatikus elutasítás helyett - minél több alternatív megoldást vázolnak fel a nehézségekkel küzdő ügyfelek számára a szerződések módosítása során. Lehetővé teszik a devizaalapú hitelek forintra történő átváltásának lehetősége mellett e hitelek devizában való egyösszegű törlesztését, illetve a hitelkiváltást is, amennyiben erre az ügyfelek részéről igény mutatkozik.
Átverés 5: 

Önkormányzatoknak elővásárlási joga van az árverezés alatt álló ingatlanokra. Mindenki tudja, hogy az önkormányzatoknak nincsen erre pénze, még is megveheti a lakásokat. Miből? Milyen meglepő, hitelből.

 Mondja már meg valaki, kit néznek itt hülyének a hiteleseket vagy a nem hiteleseket? Kérnénk mindenkit, aki a hiteleseket a pokolba és a börtönbe kívánja, olvassa el többször a "mentőöveket".
A fentiekből kiderül, ha lassan és figyelmesen olvassák el az a tény, hogy a „segítség” nem azt takarja, hogy kisebb részletfizetés mellett fizetheti vissza az ember a tartozását.

Úgy gondoljuk, hogy a fenti módszerek, amivel a hiteleseket "segítik", csak mesterségesen növelni fogja a fizetésre képtelenné váló adósok táborát, a bedőlő hiteleket, a nincstelenek tömegét, és akkor valóban az adófizetők pénze bánja majd. Ha valaki eljut az árverezésig, akkor már a BAR- listán van, annyi pénze sem marad, hogy másik lakásba beszálljon. Szigorodnak a hitelfelvételek, tehát hitelt nem kap, mert rossz adós is. A bérlakás kevés, albérletet kiadó hiéna viszont van már bőven.
Ha eladjuk, vagy elárverezik a lakásunkat, a mai körülmények között az ára a hitel összegét sem fedezi. A fennmaradó uzsoratartozás pedig a fentiek szerint még mindig ott marad a nyakunkon.

Megjegyeznénk, hogy mi is az adózott jövedelmünkből vettük azt a lakást is, amit eladtunk azért, hogy igaz hitel felvétele mellett, de élhetőbb körülményeket biztosítsunk a családjainknak. Majd ezek után illetéket fizetünk a magyar államnak az után a lakás után, ami a hiteltartozás lejártáig a banké. Most pedig uzsorakamatot fizetünk a banknak a már bedőlt szerencsétlen hitelesek tartozásai miatt, valamint azért, hogy a befektetők betétjei, részvényei nyereségesek legyenek, az ország kockázat, Bubor-Libor és ki tudja mi után is.

A mai napon olvastuk, hogy Európában nincs még egy olyan ország, ahol a bank az adósra hárítja teljes mértékben a veszteségeit. Ebben is sikerült az „élre” törnünk. Bár tudomásunk szerint a bankok egyáltalán nem vesztésegesek, sőt a válság ellenére nagyon is nyereségesek.

Ezúton tudatjuk mindenkivel, hogy mi szeretnénk a hitelt visszafizetni, és az állam költségeit sem akarjuk növelni. Az összeget, amit felvettünk, olyan feltételekkel, amivel elkezdtük, tudnánk is fizetni, ha az eredeti szerződést visszaállítanák, /tőke, kamat és egyéb költségek/.Biztosak vagyunk abban, hogy így is lenne a bankoknak nyeresége bőven. Továbbá vállalhatná a kockázatot a bank fele-fele arányban az adóssal, és az eddig lehúzott uzsorát hitelenként a tőke tartozás csökkentésére fordíthatná. Olyan segítséget szeretnénk, ami nem a tartozásunkat növeli, hanem ténylegesen csökkenti.

Az állam abban tudna segíteni, ha rákényszerítené a bankokat  erre, megtiltaná, és nem támogatná az uzsorát. A már bedőlt hitelesek a jelenlegi jövedelmi viszonyaiknak megfelelően törleszthetnék az eredeti tőketartozást, de nem a hitel összegének folyamatos növekedése mellett! Esetleg a bankok évente felülvizsgálhatnák a jövedelem viszonyokat. Figyelembe lehetne azt is venni, hogy akinek még van munkahelye, annak sem adtak fizetésemelést a válság miatt.
Viszont a megélhetés költségei lényegesen nőttek. Rendben van, nem veszünk ruhát, nem szórakozunk, nem nyaralunk, nem kulturálódunk, a villany lekapcsoljuk, nem fűtünk/ két nadrágban is lehet otthon ücsörögni, már akinek van otthona még. A gyerek nem jár sportolni, külön órákra, stb. Valaki magyarázza már el neki, hogy miért krumplis tészta mellett nézheti tágra nyílt szemekkel a tévét. Persze csak addig, amíg nem kapcsolják ki a villanyt is.
Apropó, uzsora:

A sokat szidott gyors kölcsönt folyósító cégek tisztességesebbek, mint a bankok, mert náluk le van írva a szerződésben, hogy  X forint kölcsönt folyósítanak, erre Y forint az összes kamat  és egyéb költség, a  heti törlesztő részlet pedig összesen Z. forint. A kedves ügyfél pedig eldöntheti belevág-e, vagy sem.                                                

Budapest, 2010.04.24. 


               Átverés 1.   Átverés 2.