Fél óra után leesel a futópadról, és meg kell másznod a Himaláját. Megközelítőleg így néz ki, ha manapság el akarsz mélyülni a természettudományok tanulásában. Olyan iramban fejlődik ugyanis a tudomány, hogy az oktatása jelenleg mély válságban van. És a válsághelyzetek mindig szenzációs fejlődési ugrásokat szülnek. Így van ez most is.

A Vanderbilt Egyetemen folyó nagy port kavart kutatási projektben arra a következtetésre jutottak, hogy a számítógép-alapú környezetek hangsúlyosabb felhasználására, és más, újabb és hatékonyabb módszerekre lenne szükség a tanításban. Ez a projekt szülte Bettyt és Billyt.

Régóta tudjuk, hogy a tanítva tanulni modell kitűnően alkalmas a probléma-megoldási képesség fejlesztésére. Ahhoz, hogy tanítani tudjunk, egy nagyon alapos és mély megértésre van szükség, méghozzá egy olyan formában, hogy azt másoknak is elő tudjuk adni - és megérthetővé tudjuk tenni. Ezt megvalósítandó született egy tanulmány, amelynek végeredménye Betty Agya, egy intelligens számítógépes rendszer, egy animált karakter megszemélyesítésében.

Betty a természettudományokban, párja Billy pedig a matematikában jeleskedik. Mindketten rajzfilmfigurák, akiknek gépagya nemcsak tárgyi tudást, hanem tanulási technológiát is átad a tanulóknak.
Bettyt kérdezni lehet, tesztelhető a tudása, sőt, a hölgy magyarázatokkal is képes szolgálni, és következtetéseket is képes levonni.

A lényeg: Betty és Billy tulajdonképpen nem tanít, hanem tanul. A tanuló tanítja, és Betty és Billy csak azt tudja, amit a tanuló átad nekik. Folyamatosan ellenőrizni kell Betty és Billy tudását, néhol korrigálni is, vagyis a tanuló állandó visszajelzést kap a saját tudásáról. Mindezeket a módszereket már nagyon korán, a magyar iskolai rendszernek megfelelően negyedikes-ötödikes korban sajátítják el komolyabb természettudományi tantárgyakon keresztül, mint pl. az ökoszisztéma működése vagy a matematika.

Mindez az ún. konstruktivista pedagógia része. Ennek lényege, hogy az ismeretek közvetlenül nem taníthatók a diáknak, hanem korábbi tudásához, tapasztalataihoz igazítva, minden egyes diáknak magának kell kitalálnia, vagyis „megkonstruálnia” azokat.

A tanításra való felkészülés ezért egy kutatási, felfedezési, integrálási (vagyis rendszerbe foglalást) és strukturálási (vagyis részekre bontást) folyamatot igénylő feladat. Nehéznek tűnik, igaz? Nos, az is. A tanárok kérdésekre válaszolnak, magyarázatokkal szolgálnak és visszajelzést kapnak a tanulóktól. Mindeközben a tanulókkal való kommunikáció ”letisztítja”, ”gyomlálja”, és kiterjeszti mind a tudást, mind a megértést. Ezért olyan mély a tanárok megértése a tananyagról.

A tanítva tanulással a tanulók jobb, hatékonyabb, aktívabb tanulási technikákat sajátítanak el és gyakorolnak, és felismerik a folyamatos és önállóan kezdeményezett megfigyelés és utánkövetés hasznát. Ezzel viszont sikeresebbek lesznek a tanulásban.

Te kipróbáltad már a tanítva tanulást? Ha nincs is Betty és Billy kéznél, Laci, Józsi vagy Marcsi is jó lesz.