Imádság:

Szent Lőrinc úgy vívott csatát,

hogy nem vér nélkül volt tanú:

fegyvert öltött a hit maga

s vérét tékozlón szórta szét.

Hét férfiből elsőnek áll

az égi szent oltár elé:

magas lépcsőn a többi közt

a legkiválóbb levita.

A hősi harcba indulón

övére kardot nem csatolt:

a gyilkos tőrt csavarva ki

sújtotta le a támadót.

Szent Lőrinc, szenvedésedet

tisztelve száll hozzád imánk:

mindaz, ki hozzád esdekel

biztos meghallgatást talál.

AMIG VANNAK AKIK SZERETNEK

VAN ÉRTELME AZ ÉLTEDNEK.

MINDEGY, HOGY ROHANNAK AZ ÉVEK,

HA ÉRZED MELEGÉT EGY KÉZNEK.

MÉG ÉRDEMES REGGEL FELKELNI

HA VAN KINEK KENYERET SZELNI

ÖRÜLJ A PERCNEK!

DE HA MÉGIS MAGÁNY A SORSOD,

HA A GONDOT EGYEDÜL HORDOD,

ERŐT IS AD HOZZÁ AZ ÉLET

TALÁLD MEG MINDENBEN A SZÉPET.

A NAP RÁD IS SÜT, MINT MÁSRA,

NE GONDOLJ HÁT AZ ELMÚLÁSRA.

ÖRÜLJ, HOGY ÉLHETSZ!

NINCS FEKETE ÉS NINCS FEHÉR

DE AZ ELMÚLÁS MINDENT ELÉR

NINCS TŰZ, MELY ÖRÖKKÉ LOBOGNA

FÉNYÉT MÁS VILÁGOK FELÉ ONTVA

NINCS FOLYÓ, MELY ÖRÖKRE MEGMARAD

ELŐBB-UTÓBB MINDEN FORRÁS ELAPAD.

Imádság:

Légy velem

Ha gyötörnek a földi kínok,

S ha szenvedés az életem,

Kínjaimat könnyebben bírom,

Óh, Uram, csak Te légy velem.

Légy velem a hosszú éjszakákon,

Vigasztalj, hogyha csüggedek,

Lelkemnek égő sebeivel

Uram, Elédbe térdelek

.

Nem félek a sötét éjszakától,

Ellenségtől sem reszketek,

Mert felettem őrködve állnak

Az örökké vigyázó szemek.

S ha majd egyszer eljön az óra,

Örök álomra lezárom szemem,

Könnyebben hajtom fejem nyugovóra,

Óh, Uram, csak Te légy velem.

A minap olvasgattam délután és erre a szépségre találtam.

Ha könnyes szemmel térsz éjjel nyugovóra,

Mert közelsége nélkül telt el egy újabb óra,

Ha a bánat már nagyobbra nőtt, mint a szerelem

Ott leszek és meggyógyítom darabokra tört szívedet.

Ha az éltedet veszed újra fontolóra,

És a szívedet próbálod meggyőzni, hogy végleg leteszel róla,

Mert a bánat nagyobbá vált, mint a szeretet,

Ott leszek és megmentem összetört lelkedet.

Bízz bennem én elkaplak, ha zuhansz,

Feltárom előtted az utat, melyet hiába kutatsz,

Széttárom szárnyamat és elrepülök Veled oda

Ahol minden egyes pillanat egy valóságos csoda,

Mert én vagyok az őrangyalod.

Nehéz a Keresztem, Megváltó Jézusom!

De amit rám mértél, szívesen hordozom.

Szívemből szeretelek, ha meg is látogatsz,

Elődbe térdelek, bármilyen csapást adsz.

Te Isten Fia voltál, mégis összerogytál,

Én pedig semmiség, még kisebb a pornál,

Viszem keresztemet,csak erőt adj hozzá,

Ha az út tetszik, váljon áldozattá.

Minden bűneimet bocsásd meg a földön,

Hogy a másvilágon az engem ne gyötörjön.

Légy irgalmas hozzám Mennynek s földnek Ura,

Könyörögj érettem Jéusnak Szent Anyja !  AMEN

Érzem Uram, hogy öregszem

Kérlek, őrizz meg engem mindattól

ami az öregeket kiállhatatlanná teszi.

Védj meg a fecsegés hajlamától,

ne engedd azt hinnem, hogy éppen én

vagyok az akinek mnidúntalan mindenkihez szólnis kell

Agg meg a hallgatás örömét,

a belátást, hogy időnként nincs igazam.

Szabadíts meg attó a hiú vágytól,

hogy mások ügyeit éppen nekem kell rendbe tennem.

Tégy engem segítókésszé, de ne legyek

sem izgága, sem zsarnok.

Adl türelmet, hogy meghallgasam

mások szenvedését, de tégy pecsétet ajkamra,

ha egyre növelbőfájdalmaimról, vagy törődöttségemről ejtenék szót.

HA ELFÁRADTÁL, MERT ELMÚLTAK AZ ÉVEK,

NE CSÜGGEDJ, KERESS A KORODNAK MEGFELELŐ SZÉPET.

AMI MELLETT FIATALON ELMENTÉL ROHANVA,

MOST RÁÉRSZ MEGNÉZNI, BOTRA TÁMASZKODVA.

NEVESS, SZERESS, A BAJT SOHA NE KERESD,

ÖRÜLJ A MÁNAK, HOLNAP MÁR ROSSZABB IS LEHET,

KERESS BARÁTOKAT, BÁNATOD OSZD MEG,

HA OSZTASSZ BÁRMIT IS, EGYRE KEVESEBB LESZ.

SOHA NE HIDD, HOGY SORSOD A LEGROSSZABB,

MINDENKI MAGÁT HISZI A LEGNYOMORULTABBNAK,

LÉGY VIDÁM-MERT TELJESEN MINDEGY-

AZ ÉLET ÚGY SEM ÁLL MEG ÉS ÚGY SOKKAL,KÖNNYEBB.