Boldog voltam amikor betiltották a vonaton és egyéb helyeken a dohányzást. Boldogságom csak addig tartott amig meg nem történt a következő eset: A vonatról elsőként szálltam le, de fáradtságom és csomagjaim sulya miatt, az összes leszálló elkerült, természetesen bűzruddal a kezében ennek a 60 %-a. Ahogy elkerültek néhány lépésre, fújtak eggyet, ami hátrafelé bele a pofámba szállt. Nem kaptam levegőt, éppen elég lett volna a közel 40 C meleg, a csomagok és az asztmám. Végülis megálltam a járdától oldalt 2 m-re, ami  szintén 2 m-re a közuttól. Az autók folyamatosan jöttek. Én örültem, hogy friss, jó kis benzingőzös levegőt vehettem. Aztán néhány órát eltöltöttem a 1x3 m-es panel konyhába, ahol az étel, velem együtt puhára főtt. Aztán este 10 körül megpróbáltam frisslevegőt engedni a lakásba, nem volt szerencsém. A szomszéd erkélyről ömlött a füst némi sörszaggal vegyitve. Sebaj majd késöbb. Késöbb a szomszédaim még mindig bukták a füstöt. Szerencsétlenek még redőny se volt! Új lakó új helyzet. Sokat nem változott, csak meghatározhatalan időközökbe támad a szürke köd. Éjjel nappal!  Dohányosok én tudok egy jó módszert a leszokásra!