Azt hiszem nem vagyok egy rendszeres blogíró....

Köszönhető ez annak is, hogy munkaidő alatt nem jut ilyen nagyvolumenű dolgokra időm...

Otthon meg semmi pénzért sem kapcsolnám be a számítógépet! Így maradnak a lopott órák és percek...mint amilyen ez is.

Utálom a hétfőket. Hétfőn mindig csak az lebeg a szemem előtt, hogy éljem túl és csak érjek haza. A végén mindig hazaérek, és mindig elmúlik a hétfő.

A hétfők mindig nagyon zűrösek. A nyugodt, pihentető hétvége után az ember beleesik a munka zivatarába. Hétfőn mindig minden összejön, mindenki mindent azonnal és halaszthatatlanul akar és időd sincs elolvasni a barátnőd e-mailjeit, vagy megnézni a legújabb képeket a szomszéd kutyájáról...

Ma is mi volt? Meeting meeting hátán, interjú, interjú hátán.... reggel óta küzdök az e-mailjeimmel

Katasztrófa.

És még csoki sincs.

Felháborító.

NA mindegy legalább lassan vége van a napnak. Hazamehetek és lesz csoki, vacsora, és nyugalom, na meg helyszínelők :-))))

És ami a legjobb, hogy holnap már kedd lesz!!!