Millió apró csók, ezer szerelmes ölelés,
Éjszakákon át tartó forró szeretkezés.
Vad szerelem és őrült szenvedély,
Ez az, ami bennem él.
Arra vágyom Veled legyek,
Csakis Téged Szeresselek.
De rettegek, hogy elillan a pillanat,
S valaki Tőlem elragad.
Nem kísérsz majd utamon,
S nem marad más, csak a fájdalom.
Nem lesz több közös ébredés,
S nem marad más, csak az emlékezés.
Egyedül Veled boldog ez az élet,
Ezért kérlek: SZERESS, MÍG ÉLEK! 

  Mikor úgy érezzük, hogy távolodunk egymástól, lépteink halkulnak, a szívünk is csendesebben dobog majd, nem érzünk már fájdalmat, örömet egymás iránt, mert elengedtük egymás kezét szép csendben, amit nem hallott meg senki sem. De Mi tudtuk, hogy így a legjobb mindkettőnknek. Volt idő, amikor örültünk, vártuk egymást, most viszont már nem is gondolunk rá, mi volt tegnap.