Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

MEGÉRI ELOLVASNI, EZ NEMSEMMI!
Megdöbbentő történet egy ikerpárról.

Egyikük súlyos szívbántalommal született, és az orvosok nem számítottak az életben maradására. Eltelt néhány nap és a csecsemő állapota még tovább rosszabbodott, a kislány közel állt a halálhoz. A kórházi nővér engedélyt kért arra, hogy a kórházi rendelkezések ellenére közös inkubátorba helyezhesse a babákat, ahelyett, hogy külön-külön lennének.

Nehéz döntés volt, de az orvos végül is hozzájárult ahhoz, hogy egymás mellé fektessék őket, éppen úgy, ahogyan az édesanyjuk méhében is voltak. Az egészséges kisfiú valahogyan úgy nyújtogatta a karocskáit, hogy kicsi, beteg testvérkéje köré fonta. Hamarosan és minden látható ok nélkül, a kislány szívének állapota állandósult, majd gyógyulni kezdett. Vérnyomása és testhőmérséklete stabilizálódott.

Apránként egyre jobban lett és mára mindketten tökéletesen egészséges gyermekek. Az egyik újság felkapta a hírt, és fényképet készítettek a még mindig inkubátorban fekvő, egymást ölelő ikerpárról. A képet a következő aláírással jelentették meg: 'Életmentő ölelés'.

Címkék:

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 4 éve

Ez egy megható igaz történet még versben is foglalva egy reményt sugároz az emberek szivében ....

Válasz

Harmath Jozsef üzente 4 éve

MEGSZÜLETTEM

Mindjárt 6 óra.
Tested izmai ugrálnak.
De örülök az ébresztő napsugárnak!
9 hónapja ölel méhed,
Most mosolyog az arcom-, nézd meg.
Én laktam benned várva a napot,
Mikor szepegő kislányod megláthatod.
Keressen a szemed, villantsd rám egyszer,
A szikrázó, drága fényekkel.
Egyenesítsd ki megroppant gerinced,
Arcoddal arcomat érintsd meg.
Érzed? Újjászültük magunkat,
Hogy meglássuk új világunkat.
A napot, a holdat, a fákat, a vizet,
A hangot, az arcot és óvó kezet.
A csendes napot, a madarak dalát,
Az élet örömét, és játékát.
Felfedjem magam és téged, Édesanyám,
Ki apuval együtt máig vártál rám.
Nincs annyi virág a réten,
Amit adnék neked,
Fogd hát meg kezem,
Hogy legyen mit néznem,
Néznem és éreznem melegét,
És Te is érezd a pici szívem köszönetét…
hj

Válasz

bitai eniko üzente 4 éve

Haaaat most meghatodtam a szuletes csodajahoz ennel szebben nem is lehetne hozza szolni.

Válasz

Harmath Jozsef üzente 4 éve

MEGSZÜLETTÉL

Elnyúlok fáradt testtel,
Reszkető kezeimmel,
9 hónap fogam között,
Pici tested kiköltözött.
Köszönöm a szivárgó könnyeknek,
Hogy álmom virága megszületett.
Nevess nagyot, fogd marokra ujjam,
Harapd az örömöt, szemed hadd bámuljam.
Te gyönyörű! A világ csodája!
Ámulj a létezésen és megannyi örömöm
Szívedet majd átjárja.
Mától tied a föld, a víz, a levegő,
Tied az élet és vele az erő.
Az égboltról tudd, hogy mennyország,
És soha ne bánts senkit sem.
Nem köszönt be még egy élet,
Ez az egy, ez a tied.
Köszönöm a sorsnak, hogy megjöttél.
Hogy örülnél, ha mindig velem lennél.
Azt álmodtam, öleltelek, hogy kezemmel érintelek.
De felébredve álmomból, könnyezve a fájdalomtól,
Mosoly önti el arcomat,
Mert mellettem megláttalak.
hj

Válasz

Címkék

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu