"Áldott szép Pünkösdnek gyönyörű ideje"

PÜNKöSD

A húsvét utáni ötvenedik napon, így ebben az évben június 11-én, vasárnap ünnepli a keresztény világ a Szentlélek eljövetelét és egyben az egyház megalapítását, azaz pünkösd napját. A pünkösd elnevezés a görög pentekosztész, azaz ötvenedik szóból származik, és minden évben május 10-e és június 13-a közé esik. Pünkösdöt a keresztény egyház születésnapjának is tartják.

Piros Pünkösd napját ezer éve virággal köszöntik Európa sok országában. Magyarországon is újra piros betûs nap a Pünkösdhétfô. De mi is ez az ünnep? A hozzá fûzôdô népszokásokat réges-rég elfelejtettük. Vagy mégsem?Pünkösd napjára minden felébred. Abbahagyja a lusta nyújtózást a világ, ember és állat párt keres. Nedvektôl duzzadnak a levelek, zsong és zsibong az élet.

A Pünkösd a kereszténység egyik legrégibb ünnepe, gyökerei az ókori Izraelből erednek. A zsidóság az Egyiptomból való szabadulást, vagyis a zsidó húsvétot követő 50. napon az aratás végét ünnepelte meg. Az első termést áldozatként mutatták be Istennek. Később egyre fontosabb szerephez jutott ez a zsidó ünnep. Az időszámításunk kezdetén már a törvények kihirdetése is erre a napra esett.

A keresztény pünkösd kialakulásának történetét a Bibliában az apostolok cselekedetei mutatják be. Jézus Krisztus halálát és feltámadását, a húsvétot követő ötvenedik napon lángnyelvek szálltak le az apostolokra, így kapták meg a szentlelket, amint azt korábban Jézus megígérte nekik.

Reviczky Gyula: Pünkösd

Piros pünkösd öltözik sugárba,
Mosolyogva száll le a világra.
Nyomában kél édes rózsa-illat,
Fényözön hull, a szivek megnyilnak.

Hogy először tünt fel a világnak:
Tüzes nyelvek alakjába' támadt.
Megoldotta apostolok nyelvét,
Hirdeté a győzedelmes eszmét.

Piros pünkösd, juttasd tiszta fényed'
Ma is minden bánkodó szivének,
Hogy ki tévelyg kétségbe', homályba':
Világitó sugaradat áldja.

Habozóknak oldjad meg a nyelvét,
Világositsd hittel föl az elmét.
Hogy az eszme szívből szívbe szálljon,
Diadallal az egész világon!

Piros pünkösd, szállj le a világra,
Tanits meg uj nyelvre, uj imára.
Oszlasd széjjel mindenütt az éjet,
Szeretetnek sugara, Szentlélek!

Túrmezei Erzsébet: Pünkösd után

Pünkösd előtt - sóvárgás titkos mélye.
Pünkösd előtt - ígéretek zenéje.
Pünkösd előtt - esedezés, esengés.
Pünkösd előtt - halk hajnali derengés.
Pünkösd előtt - szent vágyak mozdulása.
Pünkösd előtt - koldusszív tárulása.
Csendesen várni - várni, hinni, kérni!
Aztán - boldog pünkösd utánba érni!
S pünkösd után - szent égi erőt-vetten,
pünkösd után - Lélekkel telítetten.
pünkösd után é bátor tanúvá lenni,
pünkösd után - régit kárnak ítélni.
Krisztusnak élni és másoknak élni,
minden mennyei kincset elfogadni,
és pünkösd után - adni, adni, adni!

A csíksomlyói búcsú

Az egyik legfontosabb magyar Mária-kegyhely Csíksomlyón található A székelyek nagy ünnepét, a csíksomlyói búcsút, hagyományosan pünkösdkor tartják. A 15. századból maradt fenn az első írásos emlék, amely beszámol a pünkösdi zarándoklatról. A katolikus hívek pünkösdszombatra érkeztek meg a csíksomlyói kegytemplomhoz, majd mise után felvonultak a két Somlyó-hegy közé. A népszokás ma is élő hagyomány, a csíksomlyói búcsú a magyarság egyetemes találkozóhelyévé nőtte ki magát.

Messzi földről érkeznek a zarándokok a kegytemplomhoz, Máriát dicsőíteni. A búcsú története 1567-re nyúlik vissza, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál.
Ennek a győzelemnek az emlékére kezdtek el a hívek a kegyhelyre járni, hogy pünkösd napján együtt várják a szentlélek eljövetelét. Manapság több ezer hívő eljön ide a világ minden tájáról.

Zarándokok százezrei a csíksomlyói búcsún
Csíksomlyó - Zarándokok százezrei vonulnak az erdélyi Csíksomlyó melletti Kis-Somlyó és
 a Nagy-Somlyó hegy közötti nyeregbe, ahol a magyarság egyik legjelentosebb vallási és nemzeti ünnepére,
a csíksomlyói búcsúra kerül sor szombaton. Az idén az erdélyi "keresztaljákhoz", azaz búcsús közösségekhez
csatlakozott egy-egy magyarországi csoport is, akik együtt mennek fel a két hegy közötti nyeregbe.
Az idei csíksomlyói búcsún a szentmise szónoka Spányi Antal székesfehérvári püspök lesz.
 A minden évben pünkösd szombatján megtartott búcsú hagyománya már a XV. században kialakult.

Csíksomlyó nagyon  messze van. Viszont nehéz nem észrevenni az erdélyi zarándokhely fontosságát: több egy vidéki búcsúnál, és több a Hargita megyei magyarok összejövetelénél.
Figyelmet, megbecsülést érdemel.



Váradon is  megállt   újra a  székely gyors

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács szervezésében hatalmas tömeg fogadta péntek délelőtt 11.10 óra körül a váradi nagyállomáson a tűzpiros Noháb-mozdony vontatta, magyar címerrel díszített Székely Gyors vonatot, mely a csíksomlyói pünkösdi búcsúra szállította a zarándokokat.

A várakozók hazafias nótáknak és magyar népdaloknak az éneklésével várták a Székely Gyors vonatát, mely közel negyed órán keresztül maradt a vágányon. Sok idős ember szeméből könny csordult ki a nemzeti színű zászlók látványától, s örömmel szorongatták a vonatablakokból feléjük nyújtott kezeket, kölcsönös biztatások közepette.

További jó útat szeretettel vissza várunk jövöre is!