Most még ne mondj semmit, majd akkor ha megjöttél.
Most még ne mondj semmit, csak akkor ha döntöttél.
Még ne mondj semmit, addig míg nem érted, mit tettél.
Ne mondj semmit még, mert nem vagy, nem jöttél.
Most még nem létezünk, csak játszunk, csak játszunk, hogy élünk.
Mert ez nem az amit akartunk, mert amit akartunk attól félünk.
Most még ne add nekem, mit mástól elvettél,
Most még ne mondd, már akkor, már akkor szerettél.
Most még ne mondj semmit, majd találunk szavakat,
melyekből élet fakad, melyek vége nem a pokolba szakad,
majd ha megszültük egymást, nagy vajúdás után,
akkor mondd, nem késtünk le semmit, amit az élet tőlünk kíván.

Egy szép megható vers....


Emlékül Neked most egy verset írok
De tudd ,minden sornál tiszta szívből sírok!
Hittem egy szép, boldog szerelemben
Szerettem egy fiút, nagyon ,önfeledten.
Remegett kezem mikor szemembe nézett
S lám mégis eltalált minket a keserű végzet.
Sok volt a vita, sok a félreértés
Valahogy hiányzott a kölcsönös megértés.
Volt sok öröm és szomorú bánat
Jó volt tudni, hogy van, aki haza várhat.
Kihez odabújtál, testére csókot adtál
Kitől reggelente egy vidám mosolyt kaptál.

 

 

"Ha egyedül jársz, minden úton jól vigyázz.
A szavakon túl nem csak jó érzést találsz,
de sose add fel, vár egy újabb állomás,
hol elmúlik a félelem és nem csak édes érintésre vágysz.

Szabadon élsz, mindig új tájakra térsz,
követed még azt a régi szenvedélyt,
hogy akad egy hely, majd egy csillag elkísér,
hol őszinték az emberek és minden reggel szebb az ébredés.
Gyere keljünk át a könnyek tengerén.

Talán felnövünk egy perc alatt,
a világ még annyi mindent tartogat.