Kedves Barátaim!

Mindenkinek Boldog Új Évet kívánok: Irma

Nálam azért nem történt semmi, mert mostanában rossz napjam voltak. Nem akarom kommentálni! Egy dolgot viszont megosztok veletek, ami a legjobban fáj. Volt egy drága kis kutyuskám, sajnos, csak volt (most is a könnyeimmel küszködök, már nem látok semmit), aki november 25-én meghalt. Ő volt az egyetlen hűséges társam és most rettenetesen hiányzik. Minden reggel, amikor indulok az újságért, várom, hogy csatlakozzon hozzám, de Ő nem jön velem, amikor jövök haza, akkor is csak oda képzelem a kapuhoz, ahol mindig is várni szokott rám. Ezt már nem is ragozom, mert nagyon fáj a hiánya.

Ő egy nagyon szép német juhász fiu kutyuska volt, akinek a neve Füge volt. Nagyon szerettük egymást, tudtunk kommunikálni, nagyon  intelligens, okos és szép kutyuska volt. Nyolc éves és öt hónapos volt. Nem volt beteg, reggel 6 órakor, amikor hozták az újságot, még hallottam, hogy ugatott és fél 8-kor, amikor mentem ki, már ott feküdt szegénykém az ajtó előtt mozdulatlanul, de nyugodtan. Azért gondolom, hogy nem mérgezhették meg, mert úgy feküdt, mintha aludt volna.

Ha valakivel történt ilyen hasonló eset, az biztosan megérti a fájdalmamat.

Bocsika, ez egy szomorú eset, de remélem fogok még vidám dolgokról is beszámolót írni.

Irma