Eddig mindig azt mondtam, hogy nem érdekel, ha nem törődsz velem, hogy az a sok fájdalom, amit okoztál, már kioltott bennem minden érzést irántad. De tegnap óta tudom, hogy ez nem így van. Őrülten szeretlek, és tudom, hogy szeretsz, és azt is tudom, hogy nem tudod kimutatni, csak ha melletted vagyok. De messze élünk egymástól, ez így nem mehet tovább. Én hiába akarlak szeretni téged, ha te nem hagyod. Fáj, hogy így kell vége lennie. Mindenáron be akartam bizonyítani, hogy a mi szerelmünk más, és hogy te is más vagy, mint a többi .

 A szív sosem felejt,
ha fáj, ha sebzett,
mindent elrejt,
titkára más nem sejt.

Egy szív, vér fiatal,
befér pár ördög,
s ezer angyal,
eltűntek túl hamar.

A tűz, a láng, csak ég tovább.
elér a múlt, csak éld át!

Egy szív álmot lát,
csodát, egy arcot,
amit elzárt,
elzárt, mert úgy nem fájt.

A szív sosem felejt,
ne lásd, hogy szenved,
mindent elrejt.
Túl sok csatát nem nyert.

A tűz, a láng csak ég tovább,
elér a múlt, csak éld át!

Egy szív sosem felejt,
ne kérd, ne faggasd,
mindent elrejt,
múltjáról más nem sejt.

A legnépszerűbb téma az egész bolygón a szerelem. Mindenki életében előfordult már bizonyára, hogy villámcsapásként érték az érzések, és erre mind a mai napig nem tud értelmes magyarázatot adni. Noha bizonyított tény, hogy ha az ember szerelmes, csak a hormonjai játszanak vele és összetett kémiai reakciókról beszélünk, de most ássunk bele kicsit jobban e témába.

 "A remény megérint, majd elszáll, időnként marad, néha beteljesül. Van, hogy az elszállt újra megtalál, s ad egy percnyi boldogságot a szívnek, majd facsar rajta kettőt, és ismét elhagyja...
Ilyenkor felzokog a lélek, annyira sajnálja a szívet."

-Nemes Andrea-