Elerkezett ez evnek az utolso napja.

Ünnepre keszül a vilag apraja nagyja.

Az egesz vilagnak ünnep a szilveszter.

Bekes,boldog ujevet kivan minden ember.

Öröm es boldogsag csillog a szemekben.

Mindig uj remeny születeik a szivekben.

Minden ember szeretne bekeben elni.

Minden reggel bekeben nyugalomban kelni.

Ne csak varjuk mindig a szebb holnapot.

Becsüljük meg mind azt mi nekünk adatott.

Nem kell varnunk az ünnepi alkalmat.

Ha szebbe varazsoljuk a hetköznapokat.

Mindig ragyoghat  boldogsag a szemekben.

Kesö ej van de az alom elkerül.

Szivem a fajdalomban elmerül.

Egy harang kongasat hallgatom.

Kesöre jar,en megsem alhatom.

Gondolatok jönnek,jönnek hivatlanul.

Csak fekszek forgolodok almatlanul.

Sürü  ejjeli  csendet  vallatom.

Kesöre jar, en megsem alhatom.

Regi  emlekek, regi  kepek   jönnek.

Lattukra szemembe szöknek a könnyek.

Regi eletem vissza nem kaphatom.

Kesöre jar, en megsem alhatom.

Fajo  emlekek menjetek bekevel.

Szalljatok messze a fekete ejjel.

Köszönet a jokivansagokert.

Szivet melengetö szavakert.

En is minden jot kivanok.

Teljesüljenek a szep almok.

Bekesseg legyen szivetekben.

Nyugalom pedig  lelketekben.

Mi az, mit meg kivanni lehet?

Mint bekes,boldog ünnepeket.

Lassan mar vege ennek az evnek.

Az ablakokban ragyognak a fenyek.

Ünneppel bucsuztatjuk az O esztendöt.

Varjuk az uj evet, a szebb jövendöt.

Minden ember uj remennyel teli.

Remelve az uj evvel vagyait megleli.

Szeretnenk ha vagyaink teljesülnenek.

Banat szomorusag messze kerülnenek

Mi almodunk szebb jövöt, boldog eletet.

Hisz minden uj ev ad sok szep igeretet.