Kis türelmet...
boszorkányokkal kapcsolatos hit egy ideig jól megfért a keresztény
hitvilág mellett, ám a középkorban a boszorkányok "szerepe" módosult.
Egyrészt a megmagyarázhatatlan jelenségek, a "rossz" dolgok megjelenését
tulajdonították nekik, így egyféle bűnbakként léptek fel a
mindennapokban, másrészt a nők társadalmi megfenyítésének eszközévé vált
a fellángoló boszorkányüldözés. A leghíresebb boszorkányperek A leghírhedtebb perek kétségkívül a salemi boszorkányperek voltak. 1692-ben Salem Village-ben néhány fiatal lány (például Betty Parris és Abigail Williams) különös módon kezdtek viselkedni, földhöz verték magukat, érthetetlen nyelven kezdtek beszélni, bár más elmebajra utaló jel nem mutatkozott náluk. A jeges télben összezárt, az indiánok támadásától rettegő embereknek azonban ennyi éppen elég volt ahhoz, hogy minden feszültségért a lányokat hibáztassa. Boszorkánysággal vádolták meg őket, valamint néhány másik fiatal lányt is, akiken hasonló jelek mutatkoztak. A lányok a börtön (és a kínzások, vagy az attól való félelem) hatására aztán neveket kezdtek el sorolni, akiket - szerintük - szintén megszállt az ördög. A lavina így megindult. A perek alapján 19 embert öltek meg, köztük nemcsak nőket, hanem férfiakat is. Olyanokat, akik nem voltak hajlandóak az általános "nőellenes" üldözésekben részt venni, köztük egy közrendőrt és egy lelkipásztort is. Magyarország sem maradt ki a boszorkányüldözésből: hazánkban a leghíresebb per a szegedi, amely során egyszerre 12 megvádolt nőt kötöztek cölöphöz 1728-ban. A magyar, nők elleni ámokfutás idején (1565-1756 között) több mint 500 embert vádoltak meg boszorkánysággal, közülük 192-t megégettek, a többiek megúszták a kínvallatással és kisebb-nagyobb büntetéssel - például teljes vagyonelkobzással. |
E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu
Kommentáld!