Levágjuk-e az aranytojást tojó tyúkot?

A szuperbruttósítás önkéntes pénztári kihatásai

A 2010-es év egyik nagy „vívmánya” az összevont adóalap megállapítása során bevezetett ún. szuperbruttósítás.
A megemelt jövedelemsávok és csökkenő adókulcsok adóterhelést csökkentő hatását ez az enyhén szólva trükkös módszer - nevezetesen az adóalap ekként történő megnövelése - értelemszerűen lerontja.
Első olvasatban egyszerű a képlet, hiszen a jövedelmet meg kell szorozni 1,27-el, s ez után kell éves 5.000.000 Ft-ig 17%-os, afölött 32%-os adóval számolni, csakhogy egyes esetekben máshogy kell számolni.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 29. §-a ugyanis úgy rendelkezik, hogy „ha a jövedelem után a magánszemély kötelezett  a társadalombiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás megfizetésére (kivéve, ha azt költségként számolja el, vagy azt számára megtérítették), jövedelemnek a megállapított jövedelem 78%-át kell tekinteni”.
Az önkéntes nyugdíjpénztár esetében a várakozási idő leteltét követően történő nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetés éppen ilyen jövedelmet képez, ezért az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

 Eddigiekben a tőkét is érintő kifizetés során a jövedelem (egyúttal adóalap) megegyezett az igénybevett adóköteles tőke összegével (az adókötelezettséget bonyolítja, hogy a tőkerészből történő kifizetés 11 éven belül 100%-osan, 11 év után évente 10%-kal csökkenően adóköteles, de ezzel itt most nem foglalkoznánk).
Ha valaki tehát pl. a tagsága 11. évében 100.000 Ft tőkéhez is hozzá kívánt férni ilyen jogcímen, akkor ebből 100.000 Ft jövedelme keletkezett, mely után a pénztár 36%-os (külön nyilatkozat esetén 18%-os) mértékű adóelőleget, számszerűen tehát 36.000 Ft-ot vont le, s az igény után a tagot 11%-os, azaz 11.000 Ft eho kötelezettség terhelte.
 2010-től a szuperbruttósítás miatt egy ugyancsak 100.000 Ft-nyi adóköteles tőkét érintő kifizetés során a következő elszámolási adatok adódnak:
   o A kifizetésből származó jövedelem a tőkerész után annak 78%-ával
      megegyezően 78.000 Ft-ra adódik.
   o A 27%-os adóalap-növelés figyelembevételével az összevont adóalapot
      képező jövedelem így 78.000 x 1,27 = 99.060 Ft lesz.
   o Az összevont adóalapot képező jövedelem után a pénztár a tag részéről az
      igénybejelentésen, vagy külön nyilatkozatban megadottak szerint számolja el a
     17%-os, vagy 32%-os mértékű adót.
      Első esetben 16.840 Ft, a második esetben 31.699 Ft adóelőleg kerül
      levonásra a kifizetendő összegből.
      Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény 3. §-a
      értelmében a magánszemély ezen kifizetés után az adóelőleg alapját képező
      jövedelem után 27%-os mértékű egészségügyi hozzájárulást köteles fizetni.
      Az eho szempontjából tehát az alap nem kerül szuperbruttósításra, azaz a fenti
      példánál maradva
   o A kifizetésből származó jövedelem után fizetendő eho összege 78.000 Ft x 
      27%= 21.060 Ft-ra adódik. Az eho-t a pénztár nem vonja le, miután e
      vonatkozásban nem minősül kifizetőnek. Az eho teljesítéséről a tagnak kell
      gondoskodnia.

      Az eho összegét a kifizetésről kiadott igazolás természetesen tartalmazza.

Nos, nem egyszerű tehát a helyzet, nyilván az adóköteles kifizetési igényt kérő tagok is szembesülni fognak ezzel a kifizetői igazolásuk kézhezvételekor.
Hogy a foganatosított jogszabályváltozások az adórendszerünk sokat hangoztatott egyszerűsítése irányába történtek volna, azzal kapcsolatban kételkedésünket fejezzük ki.
Felmerülhet a kérdés, hogy a 2010-es adózási feltételek kisebb, avagy nagyobb terhelést jelentenek-e a fenti példa vonatkozásában. (Az adófizetés csak a tőkére vonatkozik, a hozam adómentes!)

Lássuk az eredményt:

Mindkét adókulcs esetében nagyobb a terhelés tehát az előző évhez mérten, ugyanakkor az alacsonyabb kulcsú adósáv 1.900.000 Ft-ról 5.000.000 Ft-ra történő kitolásával számos esetben előállhat, hogy az idén első sávba tartozó jövedelem előző évben még a második sávba esett volna.
Ezt is tekintetbe véve igazából nem lehet egyértelmű választ adni a felvetett kérdésre.

Egyértelmű viszont, hogy irracionálisnak tekinthető, ha a nyugdíjpénztárban megképződött megtakarításunkhoz ekkora terheket vállalva kívánunk hozzáférni. Ellenben a megtakarítás eredeti funkciójával, a nyugdíjjogosultság birtokában történő hozzáféréssel, amikor ugyanez az összeg mentesül mindenféle adó- és eho terhektől.

Fentiekkel nem kívánunk senkit sem befolyásolni a pénztári megtakarítása felhasználási szándékában, csak szeretnénk ha ki-ki logikusan venné számba annak ilyen kihatásait is.

Érdemes-e kivenni a 10 évesnél hosszabb önkéntes nyugdíjpénztári megtakarítást?

Ha szükség van rá, vegyük ki a hozamot, mert az 3 évente kivehető és adó- és járulékmentes.

A tőkét legolcsóbban mintegy 38 %-os közteherfizetés mellett (17 % szja) vehetjük ki. Nem igazán jó üzlet.

Ha tudjuk nélkülözni, a tőkerész adókötelezettsége a 10. év után évente 10 %-kal csökken, tehát mintegy 3,8 %-kal csökken évente a közteher.

Kis István pénzügyi és adótanácsadó

Cégeknek, vállalkozásoknak nélkülözhetetlen honlapok


Cégtulajdonosok, egyéni vállalkozók jövedelmének növelése
www.adocsokkentes.com

Tevékenységre jellemző kereset! Így megúszhatja!
www.kisado.hu

Magánvagyon kialakítása, céges, vállalkozói költségből
www.cegvezetoknek.hu

Cafeteria kisvállalkozásoknak 24 óra alatt + cafeteria nyomtatványok
www.vbkj.hu

Megengedheti magának, hogy a nyereség nagy részét kidobja az ablakon?
www.cegvezeto.com

A foglalkoztatás szabályai, táppénz, nyugdíj, cafeteria!
http://berszamfejtes.info.hu

Tagi hitel megszüntetése, hogy elkerülje a vagyonosodási vizsgálatot!
www.hiteltkereso.hu

Magas nyugdíj cégtulajdonosoknak, cégvezetőknek, egyéni vállalkozóknak!
www.nyugdijatakarok.hu

Egyéni vállalkozás hatékonyan! Így kezdjen neki!
www.egyenivallalkozas.com