Szerző: Gulyás Judit Fotó: Lelkes László

Alapvető tény, hogy egy lakás mérete erősen befolyásolja a berendezés lehetőségeit és a funkciók kialakítását. Negyven négyzetméter esetében pedig – még ha a főváros a lábaink előtt hever is teljes szélességben és szépségében, és ez sokban kárpótol a csekély alapterületért – igencsak nehéz a helyzet.

    Bihary Sarolta belsőépítész és egy minden jó megoldásra nyitott fiatal megrendelő találkozásából született a Gellért fürdő felett fekvő minigarzon. A környéket a luxus kategóriába sorolják az ingatlanosok, és a csöppnyi lakás igényes berendezése is ehhez a mércéhez igyekezett igazodni. Természetesen a nem publikus funkciókat itt is el kellett rejteni, miközben nem lehetett sem szétvagdalni, sem elbarikádozni a maradék teret. Minden négyzetmétert, sarkot és falfelületet át kellett gondolni, hogy a lakás mind látványban, mind fukcióban kielégítse a benne élőt. Az eredmény, a lehetőségekhez képest nagyvonalúnak nevezhető otthon lett. Már az előszoba számtalan beépített bútort rejt. Némelyek a fal árnyalatával azonosak, míg másokat – a vajszíntől eltérve – olivzöldre dukkóztak.

    A cipők és a gardrób mellett a mosógép és a hűtőszekrény is ezekben kapott menedéket. Bár e helyiség ablaktalan, világítása mégis természetes: a fény balról, a mennyezetig érő, savmaratott üvegajtóval elhatárolt fürdőből érkezik. S ha már említjük a fürdőszobát, érdemes alaposabban is szemügyre venni, mert eleganciája lenyűgöző.

    A falat aranyba játszó barna üvegmozaik burkolja, a bútorok wengebarna színe is ehhez igazodik, míg a hófehér szaniterek a legutolsó designtrend képviselői. A zuhany pedig falak és tálca nélkül „épült” – a légiesség és az átláthatóság jegyében, és nem utolsó sorban a helytakarékosság szellemében. A nappaliban meglehetősen tágasnak tűnik a tér. A közepén lustán elnyújtózó Ligne Roset design sarokkanapé elképesztő metamorfózisra képes. Egy mozdulat, és az egyik, kerekeken guruló rész a másik mellé kerül, a felületek egymás mellé rendeződnek, és az ülőbútor kényelmes franciaággyá alakul át. A sima felületű beépített szekrény sem csak az esztétikai, hanem a funkcionális követelményeknek is megfelel. Az ajtók, de még a szekrények keskenyebb oldalfalai mögött is milliméter pontossággal megtervezett, jól kihasználható tárolók bújnak. A világos, matt tölgyfurnérok egységesen vonulnak végig az enteriőrön: a szekrények, a polcok, az asztal, a komód ugyanabból az anyagból készültek. A belsőépítész elképzelésének és Kanalas János asztalosmesternek köszönhetően az egyszerű minimál vonalvezetés professzionális famegmunkálással társult.

    Az egzótafából készült parketta tónusa is a lakást jellemző földszíneket erősíti. Ezt a hangulatot viszi tovább – a sok bézs mellett egy kis mennyiségű sütőtök színt felvillantva – Óvári Andrea textilművész. Római rolói és asztalterítője tökéletesen illeszkednek a miliőbe, a nyugodt szögletes formákat hullámmotívumai némi dinamikával élénkítik.

    A falon látható szép kilim talált tárgynak, „objet trouvée”-nek hat, mégis jól illeszkedik a környezetbe, és egyben utal a minimálnak arra a jellegzetességére, hogy képes sok mindent befogadni, így a szofisztikusabb tárgyakat is. A nappaliban kialakított parányi konyhát „mobil fallal”, fareluxával takarták, a praktikum jegyében. A lakásra jellemző rejtett világítások nemcsak hangulati elemek, hanem mintegy a kinti világra, a város hihetetlen esti panorámájára is reflektálnak. Mert a kint és a bent együttese, egymást kiegészítve nyújtja azt az életminőséget, amely még egy ilyen kis lakásban is irigylésre méltan alakítja az életet.

forrás: inspirál