Titok:

Az élet titkát kutatva az atomoknál és az elektronoknál kötöttem ki,
melyekben egyáltalán nincs
élet. Valahol útközben az élet kiszaladt az
ujjaim közül…

Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét. (Thomas Huxley)

A titok a te foglyod, ameddig megtartod; de te leszel a foglya, amint tovább meséled. (zsidó
közmondás)

Számomra az a legnagyobb öröm, hogy titokban végrehajtok egy
jócselekedetet, és aztán hagyom, hogy mások véletlenül felfedezzék.

A jó modor az, hogy eltitkoljuk, milyen sokat tartunk magunkról és milyen keveset a többiekről. (Mark Twain)

Amit titokban akarsz tartani, ne mondd senkinek. (Seneca)

Sors:

Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat. (Jawaharlal Nehru)

Mindent, amit teszünk, úgy kellene megtenni, mintha az örökkévalóság sorsa
függne tőle. Mert sohasem tudhatjuk, nem tőle függ-e. (Franz Rosenzweig )

Két ember nézett át a börtön rácsain keresztül. Az egyik sarat látott, a másik csillagokat.

Többet megtanulsz egy útról, ha végigjárod, mint a világ összes térképéből.

Ahhoz, hogy felfedezzünk egy új kontinenst, készen kell lennünk arra, hogy elveszítsük a part biztonságát. (Brian Tracy)

Aki ezt a szülőföldet szereti, a legnehezebb emberi sorsot szereti.

A műveltség jó sorsban ékesség, balsorsban menedék.

Remény:

Most valósággá válik minden édes remény,
Mely ott ég a szívünk rejtekén.
Az élet tárt karokkal vár,
Hogy szép lesz-e, csupán rajtunk áll.

Aki nem próbálja meg a lehetetlent, az a lehetségest sem fogja elérni soha.

A remény jó reggeli, de rossz vacsora.

Az anya nemcsak egy gyermeknek ad életet, hanem a szeretetnek és az örömnek, amit valaha magának remélt.

Aki remél, már retteg is, hogy a remélt sosem következik be.

Az a támasz, amelyet az ember az életben a leggyakrabban használ, a remény.

A halogatott reménység beteggé tesz a szívet, de a megadatott kívánság életnek fája.

Félelem:

Valahányszor új helyre jutunk, új világ ébred bennünk is. A
változással és fejlődéssel szükségszerűen együtt járó szorongást
elkerülendő, sokszor csökönyösen ragaszkodnánk a megszokotthoz. A
veszélytelen egyformaságba csimpaszkodva mindent és mindenkit
szeretnénk olyan biztosra venni, mint a napfelkeltét, olyan állandóan
tudni, mint a csillagokat. De nem lehet. Az élet folyamat, mozgás,
átalakulás. Bármennyire szeretetnénk „visszatartani a hajnalt”, a
változás az egyetlen, amiben biztosak lehetünk.

Csak az kedves nekünk igazán, amit féltünk elveszíteni.

Borzalmas látni, hogy valaki semmiségekért remeg, és ugyanakkor érzéketlen a legnagyobb dolgokkal szemben. (Blaise Pascal)

Ne tárgyaljunk sosem félelemből - de ne féljünk tárgyalni.

Az igazság szeretete a legtöbb emberben nem egyéb, mint félelem az igazságtalanság elszenvedésétől. (La Rochefoucauld)

szerelem örömei mindig arányban vannak az elvesztésüktől való félelemmel.

Valójában az a bátor ember, aki ellenáll a félelemnek, aki legyőzi a félelmét – nem pedig az, akiből hiányzik a félelem. (Mark Twain)

Mert nem félelemnek lelkét adott nékünk az Isten; hanem erőnek és szeretetnek és józanságnak lelkét.

Mennyivel többször szólal meg az emberismeret úgy: Vigyázz, mert ismerlek! - mint így: Ne félj, mert ismerlek!

Félni annyi, mint tönkretenni azt, ami van, azzal, ami nincs.

Önismeret:

… az, hogy én ki vagyok, attól függ, hogy te minek akarsz látni engem.

Mindig az az erősebb, aki nem tombol, hanem mosolyog.

Semmi nem változtatja meg jobban az életünket, mint az önmagunknak feltett kérdések.

A dicséretet ki kell érdemelni, és menekülni kell előle.

Az alkotó élet titka az, hogy felnőttkorban is megőrizzük a gyermekkor szellemét. (Thomas Huxley)

Ha nem ízleljük meg a legkeserűbbet, sose jutunk el a legmagasabbra.

Az élet olyan, mint egy kártyajáték. A kiosztott lapok adottak, de ahogy játszod őket, az szabad akarat.

A boldogságnak nincs köze ranghoz és vagyonhoz: egyszerűen csak harmónia dolga.(Lao-Ce)

Minden egyes ember, akivel találkozok feljebbvaló nálam valamiben. Így hát tanulok tőle. (Ralph Waldo Emerson)

Bármilyen nyelven is beszélsz, sosem tudsz mást mondani, mint ami vagy.

Ráadás :)

Az élet értelme, hogy az ember érez! Érzem, hogy létezem, szeretek, tudom mi fáj, s tőle szenvedek, mert az élet egy érzés mi létezik, SZERETLEK, mert érzem!"

A múlt emléke úgy kísér, mint árnyék, mely nyugodni nem tér. Folyton rád gondolok, s érzem, a lelkiismeretem nem nyugszik bennem. Bármit megtennék, hogy megbocsáss, de sajnos ez csak színtelen látomás.

A sors csapásai olyanok, mint a viharos szél. Nem csak azt akadályozzák meg, hogy bizonyos helyeket fölkeressünk, hanem meg is fosztanak bennünket mindentől, amit magukkal tudnak sodorni. Így aztán olyannak kezdjük látni magunkat, amilyenek vagyunk és nem olyannak, amilyenek lenni szeretnénk.

A szerelemben nincs rangbéli különbség, egymásba szerethet a királynő és az udvarában játszó színész, és nem tagadhatják meg szerelmüket mert az elsorvasztaná Istentől kapott lelkünket.

Életünkben vannak olyan foltok, melyet az őszinte bánat könnyei sem mosnak le...

Mint amikor a gyermekek sírnak Amikor rossz álmot látnak Belül úgy izzik a bánat Az emlékek csendben fájnak Mint amikor sebektől vérzel De irgalmat nem kérsz mégsem Belül úgy hordod a múltat Bármi volt nem tagadtad...

Egy csók nem nagy eset, kettő már veszélyesebb. Háromnál a szemem ragyog, négy után a tiéd vagyok!

Újra hallom a hangodat mi nemrég csak emlék volt csupán, újra látom az arcodat mit elfeledtem már, itt vagyok , s boldog ,de ez a boldogság hamar elszáll ha jön az éjj s ajkad azt suttogja: nem szeretlek én már! Nem szólok semmit csak csendben figyelek s várom  hogy mondd, oh csak viccelek! Várok és várok pedig tudom hiába s nem kérdezem miért nem nem megyek vitába. Csak halkan suttogom vajon mit rontottam el vajon mi nem tetszik neki vajon ki hódíttta el, Kétségek és csalódás örök remény örök marródás remélek bár tudom jól nem jössz vissza ennyi volt... Most ha jönnél is már késő ez a szerelem volt a végső állok kinnt a peremen s szólítassz a nevemen nem törődök én már veled csak ennyit mondok:Isten veled!

Kell, hogy emlékezz minden álmodra, Mert csak egy űrt hagy majd múltad számodra. Hogy ha félsz attól, amit most megtennél, Tudd meg, hogy jó lesz, és nem vesztettél!

Az idő senkire sem vár, ezért érezz át minden pillanatot, ami még hátra van az életből, mert kimondhatatlan értéke van.

A lelkek párosával születnek. Amikor a Földre érnek, elválnak egymástól. Az élete során minden lélek a maga párját keresi, akit ha megtalál, ismét eggyé lesznek, mert csak így lelhetik meg az igazi boldogságot.