Nem

Nem szomorú, nem homorú.

Nem keserű, és mégis remekmű.
Nem a külső, nem a belső,
Nem keszkenő, mivel könnyét törölgető...
Nem csodálom, hogy Minna szép nevét hallva remegő.

Kinek mersz... Ő már nem lehet az..
Csendben lépkedő, nevető...
kuncogó, óriást ijesztő, rettentő.

Gondold át hát léptedet,
Minna szerelmet nem enged.
Kuncog somolygó, gúnyos ölelés,
mégis érzed, hogy szíved, szerelmed ehhez kevés.