Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

Balatonfelvidéki Nemzeti Park

A nemzeti parkok olyan nemzeti értékek, amelyekben Magyarország legjellegzetesebb tájai jelennek meg és fennmaradásuk érdekében országos védettséget élveznek. A Balatonfelvidéki Nemzeti Park megalakulását 1997. szeptember 17-én Tihanyban hirdették ki ünnepélyesen.
A Nemzeti Park része a kapolcsi Király-kő és Kálomis-tó környéke.

A Király-kő

A Király-kő, mint a Káli-medencét északról lezáró hegyek mindegyike bazaltvulkáni képződmény. A Dörögdi-medencében a meredek, szürke, négyszáz méter hosszú bazaltsziklasor minden kilátópontról jól látható. Ritka geológiai érdekességét a hatalmas kőzsákok jelentik, amelyek a Kapolcs felőli kaptatón szemlélhetők meg közelebbről, a bükkerdő mély, hűs árnyékában. Az üde bükkerdőből a Király-kő sziklafennsíkjára kiérve egészen más kép fogad. A száraz csererdőn áthaladva a bazaltköves fennsík fajgazdag, zár szilikát sziklagyepén találjuk magunkat. Sokan Attila várnak is hívják ezt a részt, őskori földvár helyét feltételezve itt. A Király-kő geológiai értéke mellett botanikai ritkaságokkal is ékes. Piros madárbirs, széleslevelű nőszőfű, tarka nőszirom, turbánliliom, madárfészek és fekete kökörcsin virít itt.

Öcsi Nagy-tó

Az Öcsi Nagy-tó és szép gyertyános-tölgyes erdővel borított környéke kellemes kirándulóhely. Emellett a szakembereknek botanikai szempontból is izgalmas kutatóhelye, mert több ritka faj élőhelye.
A tó a Kab-hegy délnyugati lábánál kb. 330 m tengerszint feletti magasságban egy természetes mélyedésben fekszik. A tavat a csapadékvíz és a közvetlen környezetéből csordogáló apró csermelyen kívül a tó északi szélén egy időnként kiszáradó forrás is táplálja. Felületének legnagyobb része nádas és zsombékos. Legértékesebb része a terület kb. 35 %-át borító tőzegmohás rész.
A tőzegmohákon kívül védett ritka növényfaj az itt szintén megtalálható szálkás pajzsika, mocsári tőzegpáfrány és nádi boglárka. A tónak és környékének nemcsak a növény- hanem az állatvilága is gazdag.

Kinizsi-forrás

Csendes erdei környezetben találjuk meg a Kinizsi-forrást és a tálodi kolostorromot. A forrás és a kolostor története elválaszthatatlan egymástól, a forrás tette betelepedésre alkalmassá ezt a vadregényes helyet. Valószínűleg az itt megtelepedett szerzetesek foglalták a tiszta, hűs vízű forrást kőágyazatba.

Az Imár-hegy

Az Imár-hegy, másik nevén a Csörgei-domb, a medence közepe. Mind az öt falu magáénak érzi. Sok történelmi esemény és monda kötődik ide. A középkori Szent Imár település is valahol itt tűnt el a történelem viharában, álomszerű emlékét örökítve ránk. A medence mai lakói fakeresztet állítottak a hegy gerincére. A körülötte lebegő, méhzümmögéssel és virágillattal elegy szentség jól megfér a közeli tűzgyújtó hellyel, ahol az itt élők a nyári napfordulót ünneplik.

Itt találkoznak a régi dűlőutak, itt van a falvak határának metszéspontja. A hegyet mészkő és dolomit alkotja. A hegy meszes talaján változatos élőhelytípusokat, melegkedvelő tölgyeseket, pusztai cserjést találunk, a tavaszi szélben pedig számtalan védett virágzó növényben gyönyörködhetünk. Egyik legkülönlegesebb a citrom illatú, dúsvirágú nagy ezerjófű hatalmas állománya. A botanikusok több, mint kétszáz növényfajt jegyeztek fel, ebből a védett fajok száma tíz, a helyre jellemző fajok száma hét.

Az Eger-víz völgye

Az Eger-víz völgye átszeli Kapolcs területét. Régen környezetének növényvilága, a bő gyors folyású patak vize gazdag állatvilágot vonzott magához. Ma már csak a falu nyugati részén, az erdők hűs árnyékában s a hegyoldalban el nem apadt források áldásos vize mentén őrződött meg egy kevés az egykori partot követő táj eleven képéből. Legnevesebb élő forrásai a Verőfényes-kút és a Mázas-kút. Az egykori malmok (a Bíró- és Ilona-malom) is csak az emlékét őrzik a vízzel teli pataknak.

Geológiai értékek

A terület gazdag barlangokban, amelyeknek két fajtájával találkozhatunk. Az egyik a hasadék barlang. A bazaltban megnyílt kapolcsi Pokol-lik nagy hasadéka szép látnivaló. Hasonló barlang található még a taliándörögdi Vigánt-völgyben is, mészkőben.
A másik fajta a szakadásos bazaltbarlang, amelyek közül a pulai európai viszonylatban is jelentős méretű.
A szántóföldeken az eke néhol nagy mennyiségű úgynevezett Kecskekörmöt forgat ki évről évre. Ezek formáik miatt érdekesek. Vigántpetend határában találhatunk un. "lyukas köveket" amelyek formájuk és szabályosan átfúrt lyukaik miatt szépek.
Taliándörögd határában található a "Szent László pénze" ősmaradvány.
A Bondoró hegyen olivinbombák találhatóak, amelyek elég ritkán fordulnak elő ilyen nagyságban hazánkban.
Az Imári-domb keleti oldalában található egy felhagyott mészkő bánya, amelynek szépségét az adja, ahogy a növényvilág szép lassan visszahódítja a bányászat során kopárrá tett helyet, öröm látni, ahogy az élet visszatér.

Címkék: madarak nemzeti park

Kapcsolódó cikkek:

  Védett értékek

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

Régebbi bejegyzések

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu