A kelő napba nézek,
Vonz de eltaszít;
Olvad már a szárnyam,
És a fénye elvakít.

Épp eleget láttam,
Hogy hitvány, ami szép;
A festék alatt mindig
Hazug volt a kép.

// Álmaimban otthon járok, ismerős a táj,
Nem számít a távolság és nem számít ha fáj;
Nem számít a búcsú sem, s hogy miért gondolok rád,
Nem feledem és jövök hozzád.

Refr.:
Veled zuhanok a végtelenbe,
Beleálmodlak az életembe,
Emlékedet a szellő hozza
Bánatomat az eső mossa El......

Az utak mellett járok,
Mint a vadállat, ha fél,
Lábaim nyomában ott
Haldoklik a tél.
Kutyám jön csak elém
Ő mindig haza vár,hogy megvénült szegény
Sír,hogy újra lát

Címkék: marika  

Kategória: Zene

Feltöltés ideje: 10 éve

Látta 26 ember.