Paraszt volt az Édesapám, én is az vagyok,
Künn a pusztán szántott, vetett, nyáron aratott.
De mivel, hogy kérges lett a dolgos két keze,
Ne gondolja senki azt, hogy Neki nincs szíve.

Nem volt az én családomban koldus soha még,
6 ökörrel szántott, vetett a nagyapám rég.
Gulya, ménes künn a pusztán mind az övé volt,
Csak egy bűne volt, hogy szerette a muzsika szót.

Kártya mellé jó bor kellett, meg úri barát,
Ez vitte el a termésnek mindig a javát.
A csikókat is felírta a végrehajtó,
A kocsmában mégis zengett a muzsika szó.

Így hát nékem nem maradt már se kocsi,se ló,
Koldus vagyok koldussá tett a muzsika szó.
Pedig hát a nagyapámnak uradalma volt,
Csoda-e, hogy gyűlölöm én a muzsika szót.





Árok,árok,de mély árok,
Azt mondják,hogy ti felétek sosem járok.
Fel van hajtva a szűk szoknyám térdig,
Úgy sétálok a főutcán végig:
Mért nem jössz,mért nem jössz?

Ha még egyszer felénk jönnél,
Házunk előtt a kis padon megölelnél,
Felszáradna a lehulló könnyem,
Elfeledném a bánatom könnyen,
Mért nem jössz,mért nem jössz?


Egy cica, két cica, száz cica, jaj!
Kergeti az ic-pici egeret.
Kis Teca, Nagy Teca, Katica haj!
Nem szeret mást, csak egyedül engemet.
Jaj, de szép kis állat a cica, a cica,
Hej, de még szebb lány a kis Teca, Katica.
Egy cica, két cica, száz cica, jaj!
Megfogta az ici-pici egeret.

Címkék: marika  

Kategória: Zene

Feltöltés ideje: 10 éve

Látta 19 ember.