A húscsirkék szenvedése tovább folytatódhat –

erről döntöttek a rövidlátó agrárminiszterek

A Fauna Egyesület mélyen sajnálja, hogy a Brojler Irányelv, melyet az EU tagállamok a 2007. június 28-i tanácsi ülésen fogadtak el, feláldozza az állatok jóllétét a téves és rövid távú gazdasági érdekek oltárán.

Az új jogszabály értelmében a telepítési sűrűség 33 kg/m² valamint 39 kg/m², bizonyos feltételek teljesülése esetén akár 42 kg/m² is lehet. Ezzel az Európai Unió Tanácsa meghajolt a kisebbségben levő országok (Franciaország, Lengyelország és Csehország) együttes nyomásának, mellyel a tárgyalások 18 hónapja során igyekeztek megakadályozni a progresszívabb államok javaslatainak beépítését, míg végeredményként nagymértékben sikerült felhigítaniuk az eredeti bizottsági tervezetet.

Annak ellenére tudták ezt megtenni, hogy az utóbbi időszakban Ausztria és Hollandia komoly csalódottságát és aggodalmát fejezte ki abban, hogy a végső változat szerint nem érvényesül megfelelően a jogszabály eredeti célkitűzése, vagyis a brojlercsirkék védelme. A mostani döntés ugyancsak figyelmen kívül hagyja az Európai Bizottság, az Európai Parlament, a fogyasztók és növekvő számú állattenyésztő azon elvárását, hogy az EU vállaljon globális vezető szerepet abban, hogy a nagyüzemi húscsirkék megdöbbentő mértékű szenvedését megpróbálja csökkenteni.

A húscsirkék kitenyésztett hibridek, melyek olyan robbanásszerű gyorsasággal híznak, amit a test nem tud követni. Ráadásul rendkívül zsúfolt körülmények között nevelik őket, így az állatok többsége nehezen tud járni, szív- és tüdőelégtelenségtől szenved. A szennyezett alomban levő ammónia égési sérüléseket okoz az állatok bőrén, melyek gyakran elfertőzödnek. Madarak százezrei pusztulnak el nap mint nap így, amit az ipar egyszerűen „termelési veszteségként” ír jóvá.

Megfigyelők szerint ezzel a döntéssel egy újabb üzleti lehetőség veszett el. Dil Peeling, a Eurogroup for Animals brüsszeli székhelyű állatvédő szövetség politikai tanácsadója hangsúlyozta: „A szabad tartásból származó étkezési tojások piaca ugrásszerűen fejlődik Európaszerte, és ugyanezen fogyasztók világosan fejezték ki igényüket a jobb, állatbarát gazdálkodásból származó csirkehús iránt is. Várhatóan igen csalódottak lesznek, mikor megtudják, hogy ez az új európai jogszabály egy húscsirkének kevesebb helyet ír elő, mint egy ketreces tojótyúknak – amelyek köztudottan a legsanyarúbb körülmények között élő állatok az összes gazdasági állatfaj közül.”

„Ennek a megállapodásnak nincsenek nyertesei.” - mondja Peeling. „A csirkék semmiképpen nem, mivel a szenvedésük tovább folytatódik. És az európai csirketenyésztők sem, melyek még mindig ragaszkodnak a „szűkösen tartom – olcsón adom” üzleti modellhez, amivel saját összeomlásukat prolongálják az EU-n kívüli olcsó import előretörésével szemben.”

A Bizottság előrejelzése szerint 2013-ra Európa a csirkehús nettó exportőréből nettó importőrré válik. A Fauna Egyesület és több nemzetközi állatvédő szervezet arra buzdítják az elkötelezett fogyasztókat, hogy vásároljanak állatbarát gazdálkodásból származó csirkehúst, akkor is, ha az az EU-n kívülről származik.

A Fauna „nyomorból gyomorba” kampánya