Egy boszorkány emlékei

Prológus

 ….. és csak caplatunk tovább és tovább és tovább. Egyre inkább elhatalmasodott rajtam a kétségbeesés, emiatt a vacak latyakos idő miatt még a lovainkat se tudtuk megülni. Persze, ha megkérném Hephaistost biztosan vinne a karjaiban, de t’án még azt is hagyná, hogy meglovagoljam. - egy halk, ám annál kajánabb kacaj csúszott ki Morguse száján- Hagyjuk, túl erkölcsös ő hozzá, de hát van még időnk…

Morguse sosem hitte volna, hogy valaha is ily közeli kapcsolatba keveredhet kovenjén kívül bárkivel is, főleg azt nem hitte volna, hogy ezek férfiak lesznek. Végignézett ebrudalta kis kompániájukon.