Felbukkanál a távoli messziből

S rémálom lett a  gyermek meséből

Azóta csak körülöted forog a lány világa

Te lettél minden bánata , édes álma

Éjjel - nappal te játál a fejében

Hatalmas bűnt hordozot a szívében

Csak két szó volt a bűne :

Szeretett téged mindörökre

S ez a két szó elemésztette végleg

Sokszor kérdeze : miért ilyen nehéz az élet?

Egyszer már nem bírt tovább szenvedni

Szerelme nélkül nem akar tovább élni

Oda ment hol csak egyelen perc az élet

Oda ment hol közelebb kerülhet az éghez

Onnan nézte a gyülekező embereket

De nem látta köztük az igaz szerelmet

Nem tartotta vissza senki , elnyelte a sötétség

De ott is szíve csak érted ég

Néha mikor magányos órákon arra jársz

Most is hallod kétségbe esett sírását

Nem ada fel , még mindíg várja szerelmét

S csak e tudod vajon boldogalan lesz-e örökké

Volt egyszer egy lány aki szeretett egy fiú

Volt egyszer egy lány kinek szevedéséből nem volt kiút

E sorkat olvasva már tudod , ez a fiú te vagy

Kiért egyszr régen egy lány meghalt

S ez a lány , kinek arcán érted most is könny ragyog

Szerelemem ... ez a lány én vagyok .