A barátság: Szabó András blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam

Nem vagy belépve

Regisztráció »

András ismerősei

Ti, legszebb órái lefolyt életemnek,
Kik hű barátokat adtatok lelkemnek,
Mikép rajzoljalak tábláján szívemnek?
Titek áldlak, míg foly egy cseppje véremnek!

Tinéktek köszönöm legszebb napjaimat,
Mellyek felderítik setét óráimat.
Ti gyújtjátok bennem szentebb szikráimat,
Mellyek lelkesítik nemesb munkáimat.

Barátság! dicső szó, szent hangzat fülemben!
Te légy géniusom minden lépésemben.
Emelj fel karoddal porba-esésemben,
Ha te viszsz, részem lesz halhatlan érdemben.

Címkék: barátság

Kommentáld!

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 14 éve

Kedves András,nagyon szépen írsz a barátságról
De azt tapasztalom,hogy mégse gyakorlod!
Vagy személyválogatás gátol meg abban
Hogy én,mint ismerősod Tőled választ kapjak?!
A Biblia tiltja a személyválogatást
Avagy nem olvasol soha Bibliát?
Hidd el,sokat tanulhatnál belőle
Szert tehetnél a barátság igaz értékére,
S mindaz mit leírtál hitelesebb lenne!

Válasz

Fábián Ildiko üzente 15 éve

Tényleg fontos a barátság. Ide irok én is egy verset, ami szintén erről szól, mert a haragról szó sem lehet :)

Barátság

A lehulló keresztmetszetben
Egy lazának látszó szerkezet
Ellenpontozott kötelékekben
Harag szülte múlt emlékezet

Lábnyom halad a valóságon
Szédítő szélnek szelíd játéka
Folyó medre sodor igazságon
Elvesztett barát is átlép rajta

Csevegve hajszol a kispatak
Tovább mossa a bús haragot
Átrepülve a szilárd kőgátakat
Villanás fedi már az indulatot

Üdv:
I