Ősz volna még,
s a varjak már közhírré tették
a dermesztő tél
közeledtét.

Károg az ég,
éhenkórász nagy csapat csóka
ricsajog, hussog
reggel óta.

Tócsára jég,
virágra, fűre harmat dermed,
megöregedtek
mind a kertek.

Jó volna még
sütkérezni, de jó is volna,
ha az égen
pacsirta szólna.

A szeretet himnusza

Legyen béke, legyen jó
Legyen mindig igaz a szó.
Az hol napfény, ott az élet
Amíg élek, jót remélek.

Ha a szívben nincsen bánat,
Várjuk együtt az új csodákat.
Gyere táncolj, kéz a kézben.
A szeretettel mindent elérhetsz.

Erőt kaphatsz, merre nézel,
Mindenhonnan, ha nem is érted
Lombos ágtól, patak víztől
Esti fénytől, hajnali széltől.

Látnod kell majd, érzed biztos
Az érkező sugárt, mert új az élet
Új az idő, így kapsz mástól új erőt.

..............^v^
......^v^............^v^.........^v^
.........`....%%% ....^v^............^v^
......`,%%%%%% .........^v^
.....`,%%;,%,%%%_ .........`....%%%
..,%%; %%% %%%_......`,%%%%%%
...`%/% %//%%%_%_...`,%%;,%,%%%
..%(%%, %%%/;%%_..(%%%% %%%)
..%_ %%.%/%__/%%_.%% %//%%%_%
..,%% / %%;%%_%___(%%, %%%/;%%
...............|.|__________%_ %%.%/%__/%
...............|.|___________(%% / %%;%_%
______((WWWWWWWWW))__ |.|
_____((_))WWWWWWWWW))_ |.|.......^v^
____((___))WWWWWWWWW)) |.|.............^v^
___((_____))WWWWWWWWW)) |....^v^
__((__|¯¯|__))WWWWWWWWW))
_((___|__|___))WWWWWWWWW))
((___________))WWWWWWWWW))
_|___|¯¯¯|____|__|¯¯¯|___|¯¯¯|_|__ ;@@;;@@;
_|___|___|____|__|___|___|___|_|_@@@;@@@;
_|___________|______________|___ |/____|/.

_.
Anyáknapján fáj a szívem
Elmondom, hogy oly nagyon fáj
Édesanyám nincs velem már
Nem látja a könnyeimet
Anyáknapján nagyon pereg
Pereg mint a hulló zápor
Nem áll el a fájdalomtól
Nincs ki elé odaálljak
Anyáknapján verset mondjak
Kimegyek a temetőbe
Ráhajlok a keresztjére
Simogatom két kezemmel
Édesanyám mért mentél el
Anyáknapján láthatnálak
Könnyeim már nem hullnának
Mosoly ülne az arcomra
Édesanyám két karjába
Verset néki így mondanék
Lába elé lehajolnék
Megcsókolnám mindkét kezét
Egy szál rózsát beletennék
________▓▓▓\▓▓\\/\
_______/▓/▓/\\▓\▓▓\\▓▓▓\
____/\/▓▓(​▓(@)▓)▓▓/▓\▓▓\/\
____\\▓▓\▓\//▓/▓▓//▓▓\\▓▓/▓\
__|\_/▓\▓▓!\​▓/▓/▓//▓▓▓▓\,▓▓▓\
__|▓!▓\▓▓▓▓\▓//▓▓▓▓▓▓!▓▓▓/\
__\▓!▓\▓▓▓▓/​▓▓▓▓▓▓▓▓!▓▓▓▓!

Imádság

Jászolban fekvő édes pici Jézus,
Bús magyar gyermek imádkozik Hozzád.
A Kárpátokat hópihék takarják.
Havas fejükkel Hozzád intenek fel,
A drága, védő, őrködő hegyek,
Add vissza nékünk, add a hegyeket.

Karácsonyfák az erdőn jönnek, jönnek.
Gyertyavilágban elmúlnak a könnyvek.
A bús könnyek a csillogón lepergők,
Add vissza nékünk, add vissza az erdőt.

A rónaságban fázva, összebújva,
Tavaszvárón alszik lenn a búza.
Milliók várják az élet adóját,
Add vissza nékünk, add vissza a rónát.

Hozd vissza nékünk, ó hozd el a földet,
A könnyeinkkel, vérrel öntözöttet,
Amelyet hívunk, sohase felejtünk,
A földet, melyhez vissza sír a lelkünk.

S ha ideadtad a keserű kelyhet,
És ha vezeklünk bús porba esettek,
Jászolban fekvő édes pici Jézus
Bús magyar ajkak reszketve susogják
Csak a szívünket vidd közelebb Hozzád!

Fiatal arcnál, fiatal szemeknél
Láttál-e szebbet a vén nap alatt?
A lánynak mondja: Rózsafán születtél!
És a világnak: Én megváltalak!
De jár az év, és teljes lesz a rózsa,
Tejes tavaszból tüzet szív a nyár:
Gyermek apára, tengerek hajósra,
Isten és ember férfiúra vár,
Aki szeret, de nem hogy őt szeressék,
És cselekszik, mert szent a kötelesség.

 ****De legzengőbb a lomb zenéje őszkor, ***
Bimbó-, s virágnál mézebb a gyümölcs.
Elzúg a harc és elzajong a hőskor:
Harcosnál, hősnél emberebb a bölcs.
Ó lombos erdők őszi orgonája
Milyen teli-mély a te muzsikád!
Ezer sípod egyszerre intonálja
Az emberlét ezernyi dallamát.
Tavasz illata, nyarak szenvedelme
S a tiszta tél kristály nyugalma benne.

Ó emberélet édességes ősze,
Te vagy az összhang és az árnyalat.
A tavasz benned fanyarát legyőzte,
Erdőtüzeket, aszályt a nyarak.
Magára ismer benned mind a kettő
S te mind a kettőt áldod, érleled.
Piros nyaradnak nem volt lángja meddő
S magtalan nem lesz szép fehér teled.
Mert a szivárvány színei megérve
Elsimulnak a ránctalan fehérbe.