Drága Csilla!Nagyon szép gondolatok!Teljesen igazad van!Sok helyzetben van úgy az ember,hogy nem megy a másikhoz,mert mondja"elég a maga baja,miért zavarnám.."!Pont ez a gondolat az,amit másképp kellene kimondani..."elmegyek hozzá,mert segítségre van szüksége,biztosan jól fog esni neki..."!Az én elvem ez!Főleg,akivel jóban vagyok,napi szinten találkozunk,hogy hagynám cserben,amikor segítségre van szüksége!Voltam nehéz helyzetben én is,tudom,milyen jól esett,hogy rám nyitottak,nem az utcán álltak össze ,hogy mi lehet nálunk...Persze olyanok is vannak!Drága Csilla!Valahol a jó Isten is megmutatja mindig az utat,ahol összefutunk olyan emberekkel,akiktől erőt tudunk meríteni.Hidd el,mi sem véletlenül találkoztunk.Az egy dolog,hogy Rág találtam,és pont a Reformátusok klubjában.A linket azonnal lemásoltam,és már olvastam is a történetedet!Azon nyomban tudtam,hogy szükségünk van egymásra.Ahogy írtad a történet elején...nem sajnáltatni akarod magad...Igen,olvastam...nem ez a lényeg benne,hanem a harc,HARC az ÉLETÉRT...
Az,hogy Veled vagyok,szintén nem a sajnálat...Igazi barátságból,ember szeretetből akarok Veled lenni,harcolni Veled,amíg csak kell!Puszillak,sok szeretettel Jolcsi

Válasz