Édes jó Anyám.köszöntenélek,de már nem lehet.

Mert már fentről nézel vissza én rám.
Ünnepelnék, együtt veled,de nem vagy már itt, jó Anyám.
Emléked örökre szívemben él,de a karom többé már el nem ér.
Sóhajom száll, felfelé fájón,mint lenge szél

Imában kérem fogadd el hálámat mindenért! 

Van egy szó, van egy név ezen a világon,
Melegebb, színesebb, mint száz édes álom.
Csupa virágból van, merő napsugárból..
Ha ki nem mondhatod, elepedsz a vágytól.
Tisztán cseng, mint puszták estéli harangja,
Örömében sir az, aki e szót hallja.
Ártatlan kisgyermek, csöpp gügyögő hangja,
Amikor gőgicsél, mintha volna szárnya.
A amikor a szíved már utolsót dobban,
Ez az elhaló szó az ajkadon ott van.
Mehetsz messze földre, messze távol tőle,
Ez a szó megtanít igaz szeretetre.