video1.0Network.huhttp://network.hu/Ford T-modellmestervezetohttp://network.hu/mestervezeto<object width="424" height="345"><param name="movie" value="http://network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=11981&pvol=40&plang=hu&host=http://network.hu" /><param name="allowscriptaccess" value="always" /><param name="allowfullscreen" value="true" /><embed src="http://network.hu/flash/videoplayer/video.swf?videoid=11981&pvol=40&plang=hu&host=http://network.hu" width="424" height="345" allowscriptaccess="always" allowfullscreen="true" /></object>42434558Ajánlat A galamb lelkű "Bádog Bözske" - 100 éves a Ford T-modell kiállítás a Közlekedési Múzeumben 2009. január 21-ig. A Ford T modell Henry Ford zseniális autógyáros egyik legnépszerűbb autómodellje volt, melyet a magyar Galamb József tervezett. 1908 és 1927 között gyártották az USA-ban, Németországban Brazíliában és Argentínában. Az autósorozat arról híres, hogy ez volt a világon az első, futószalagon gyártott autó. Ez a gyártási mód lehetővé tette, hogy az autó olcsóbbá váljon, és bárki vásárolhasson egyet magának. Az autóból rengeteget megőriztek magánszemélyek és múzeumok. Beceneve Tin Lizzy (Bádog Böske) volt. Az alváz vanádiumacélból készült, és igen jó minőségűek a karosszéria lemezei is. Motorja négyhengeres, 2789 köbcentiméteres, húsz lóerős. A motor blokkját egy darabból öntötték, a hengerfejét le lehetett szerelni. A sebességváltója kétfokozatú, bolygóműves szerkezet, ugyanolyan, mint a mai automata váltós autóké, de többtárcsás, mechanikus működtetésű kuplungot alkalmaztak. Elöl és hátul merev hidas a futómű, a rugózást keresztlaprugók végzik, lengéscsillapító nincs. A kormánymű csavarorsós, és közvetlenül a volán alatt, kis dobozban egy apró áttételmódosító szerkezet van. 1910-től alapfelszereltség lett az első szélvédő, a sebességmérő, 1911-től pedig már nem fából, hanem elsősorban fémből készült a karosszéria. A kocsi számtalan változatban készült. Érdekességek Az autót eredetileg csak feketében lehetett kapni, mert ezzel is a gyártási költségeken spóroltak. Később választható lett a kék, sárga, szürke szín is. http://hu.wikipedia.org/wiki/Ford_T-modell 100 éves a Ford T-modell A Budapesti Műszaki Főiskola a Közlekedési Múzeummal karöltve 2008. október 20-21. között „100 éves a Ford T-modell” címmel nemzetközi konferenciát rendez, amelynek fővédnöke Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. A konferencia megnyitója alkalmából tartott beszédében az MTA elnöke méltatta Galamb József munkásságát, aki a Ford Motor Company mérnökeként a forradalmi jelentőségű műszaki vívmány egyik konstruktőre volt. Galamb József, a Magyar Királyi Állami Felső Ipariskola, a mai BMF elődintézményében végezte tanulmányait. Az egyszerűen kezelhető és megbízható személyautó meghatározó volt a 20. század történelmének és hétköznapjainak alakításában, életünket ma már elképzelhetetlennek tartanánk e műszaki csoda nélkül – mondta Pálinkás József. A T-modell nem csak a Ford, hanem az egész közlekedés történelmét meghatározta, ezért napjaink bármely személyautójában ülve emlékezhetünk e kiváló magyar mérnökre. Az Akadémia elnöke Galamb József szerepét és jelentőségét Neumann Jánoséhoz hasonlította, aki egy nagyszerű gondolattal adott irányt a huszadik század műszaki fejlődésének, elérhetővé téve mindannyiunk számára a gyors haladás és a hatalmas távolságok leküzdése által adott szabadságérzetet. Pálinkás József kifejezte reményét, hogy a konferencián és a programsorozaton az intézmény jelenlegi diákjai is nagy számban vesznek részt, akik a műszaki ismeretek mellett elsajátítják azt a szemléletet és ambíciót, amely Galamb József egész életét és tevékenységét meghatározta. Fontos, hogy a jövő mérnökei megértsék és átérezzék, mit jelent egy igazán kiemelkedő műszaki alkotás, hogyan alakítja világunkat egy gondolat – hangsúlyozta az Akadémia elnöke. „Az alkotás és az alkotó előtt tisztelgünk, s egyúttal mindazon műszaki alkotók előtt, akik a folyamatos fejlesztést szolgáló kisebb, de jelentős megoldások kidolgozóiként hozzájárultak és hozzájárulnak életkörülményeink jobbá tételéhez” - mondta Pálinkás József. Magyarország és a magyar tudósok számos világraszóló műszaki fejlesztés kidolgozói napjainkban is. Az oktatók feladata, hogy a jobbítás és a tökéletesítés vágyát és szellemét továbbadják diákjaiknak – zárta beszédét az MTA elnöke. Felületesebb ismeretekkel rendelkező embereknek Makóról a hagyma jut eszébe, esetleg Jeruzsálem Pedig van pár nagy alakja e városnak. Ilyen például Galamb József akit posztumusz 2000-ben avattak díszpolgárrá. Galamb József 1881-ben születet Makón. Középfokú tanulmányai után a Budapesti Felsőipariskolában (ma Bánki Donát Műszaki Főiskola) tanult. Mellette a Műegyetem különböző tanfolyamait látogatta. A diósgyőri vasgyárban dolgozott műszaki rajzolóként, majd bevonult a haditengerészethez. Itt ismerkedett meg a Kranlich torpedó-naszád parancsnokával, Horthy Miklóssal, aki felfigyelt a tehetséges gépészre. A „gyors” sorkatonai szolgálat után akkori jó szokás szerint elindult világot látni, amiben nagyban segítette, hogy elnyerte akkori munkahelye az aradi Magyar Automobil Rt. ösztöndíját. Németországi kiruccanása során Frankfurtban az Adler Werke-nél dolgozott motor-összeszerelőként. 1903. októberében két iskolatársával együtt utazott ki Amerikába, mert mindenképpen látni szerette volna az 1904-es St. Louis-i automobil kiállítást. "Akkoriban egy motort teljes egészében egyetlen ember állított össze. Szó sem volt futószalagról, mindenkinek egy komplett erőforrás jutott osztályrészül" - Galamb József - Dobozsarok-ragasztóként, és szerszámkészítőként dolgozott. Ezután került be az amerikai autós iparba, először porlasztókat szerelt össze majd ismét szerszámkészítő lett. 1905-ben egy barátjához utazott Detroitba, és annyira megtetszett neki a város, hogy ott maradt. Próbált állást találni, a Cadillac cég egy embere bizalmatlanul fogadta és nem adta meg neki a kívánt összeget, 20 dollár helyett 18 dollárt ajánlott így Galamb visszautasította. Mr. Johnson aki a később a Lincoln főmérnöke lett, valószínű verte a fejét a falba mikor kijött a T-model. Az Oldsmobillal egyetemben próbálta is átcsábítani Galambot, de ő mindkettőt visszautasította, azonban Childe Harold Wills ajánlatát elfogadta, és 1905. december 11-én belépett a Fordhoz, ami akkoriban egy „kis” 300 főt dolgoztató vállalkozás volt a sok között. Akkoriban saját autójuk nem volt, más gyártók alkatrészeiből szerelték össze autóikat. Érdekes, hogy egy 2 éve létező céget választott a nagyok helyett. A történelem egyik leghülyébb kérdése a „mi lett volna ha”, de kénytelenek vagyunk elmerengni, hogy mégiscsak mi történt volna, ha nem a Fordot választja. Nem tudni. Valószínű idővel máshol is tervezet volna valami nagyot, bár Ford híres volt arról, hogy jól ki tudta használni emberei szürkeállományát, emiatt valószínű, hogy a megfelelő helyet választotta. Ford hamarosan felfigyelt József precíz rajzaira, majd a fentebb említett Harold be is mutatta neki (aki mellesleg hollandnak gondolta). Galamb dolgozott a Model N-en a Model K-n mielőtt főnöke felkereste volna egy új automobil ötletével. "Joe, új autót szeretnék tervezni. Készíts elő magadnak egy speciális szobát a harmadik emeleten. Vidd fel a rajztábládat és egy palatáblát, és kezdjünk el dolgozni az új típuson" -emlékezett vissza a T-modell születésére közel 50 évvel később "Joe", Galamb József. Első körben nagy újítás a T-modellen a bolygóműves váltó, melyet fél év alatt tervezett meg, valamint a levehető hengerfejű motor. Galamb József, Childe Harold Wills és Farkas Jenő másfél évi munkája eredményeképpen elkészült az első Ford T-model (Model T , avagy Tin Lizzie). A gyártás 1913-ban gyorsult fel igazán, mikor Galamb tervei alapján megszületett a futószalagos gyártás. Akkoriban (állítólag - Tidzsi) 10 másodpercenként gördült ki egy autó az üzemből. Kezdetben minden T-modell fekete volt ebből született pár legenda. Talán a legelfogadhatóbb a száradási idő miatti színválasztás, de elképzelhető az is hogy Ford nagyon olcsón szerzett be nagy mennyiségű fekete festéket. „Vevőink minden színigényét ki tudjuk elégíteni, ha fekete kocsit rendelnek.” - Henry Ford - Ez a modell ültette autóba Amerikát. Nagy mennyiségben gyártották megfizethető áron a kisembereknek. Hitler is megkísérelte ezt majdnem 30 évvel ezután. Ő Ferdinand Porsche-t kérte fel egy népautó megtervezésére, meg is született csak a népnek nem jutott belőle. Ez volt a Volkswagen Bogár. Ennek érdekessége, hogy a Porsche-nak tulajdonított Bogárkát Barényi Béla tervezte. 20 évig gyártották a T-modellt és közel 15 millió (!) példányban kelt el. 2000-ben 100.000 (!) működő képes T-modell létezett a világon. Annak ellenére, hogy volt pár hibája. A Fékek például könnyen túlmelegedtek, a betétek elégtek. Sajnos Ford nem volt hajlandó javítani… Így is vitték, mint a cukrot… Galamb másik nagy alakítása volt Farkas Jenővel karöltve a Fordson traktor. Ford szeretett volna egy kicsi traktort gyártani, amit nők is „könnyedén” vezetnek (ja, szervó nélkül – Tidzsi) értem ez alatt, hogy ne kelljen egész estét betöltő hátat gyúrni hölgyeknek se, hogy a farmon dolgozhassanak, míg férjük a háborúban harcol. 1915-ben kezdte el tervezni. Nagy részben Nagy Britanniában használták a fentebb említett háborús okokból. 1919-ben főmérnöki titulust kapott, ekkor 200 ember dolgozott a keze alá. Elbocsátásokat nem szerette, ezért ha el kellett küldeni pár embert inkább átszervezte valahogy a munkakörüket, hogy ne tűnjön fel. 1922. őszén, családja beindíthatta a Ford kereskedést Makón, majd Békéscsabán is nyitottak egy üzletet. Előbbi még mindig áll. Jelenleg küzdenek azért, hogy múzeummá léphessen elő a romos épület. Egy darabig Horthy István is dolgozott a Ford gyárban. Galamb közreműködésével, Henry Ford saját kezével írt levélben invitálta. A traktorkísérleti és konstrukciós osztálynál helyezkedett el. Galamb később részt vett a V-8 modell kifejlesztésében, majd ’42-ben hathengeres autót tervezett. József többször is hazalátogatott: 1911, 1913, 1922, 1926, 1929, utoljára 1932-ben látogatott az országba. Budapesten több előadást tartott a Magyar Mérnök és Építész egyletben. Amerikában nősült meg Dorotty Beckham–et vette el. Két leányuk született. A ’40-es évek végétől a politikai viszonyok alakulása miatt nem tudta tartani a kapcsolatot a Magyarországi rokonsággal. 1955. december 4-én hunyt el Detroitban. A ’80-as évekig „nem illet” róla beszélni. Majd a 1981-ben emléktáblát helyeztek el róla születésének 100. évfordulója alkalmából a volt Ford lerakaton. 1990-ben a Makói Szakképző iskola felvette a nevét. 1999-ben Las Vegasban egy nemzetközi zsűri a közönség bevonásával a Ford-T modellt választotta az évszázad autójának. Részben kapcsolódik Józsefhez, de fontos, hogy Henry Ford 1928-ban ajánlatot tett a magyar kormánynak egy Esztergom melletti autógyár felépítésére, mellyel a balkáni és közel keleti országokat látta volna el Ford autókkal. Henry hajlandó lett volna főközlekedési utakat építeni, és korszerűsíteni Magyarországon, ha elfogadjuk az ajánlatát. A kenyérmezei 10.000 embert foglalkoztató gyár felépülését azonban német gazdasági érdekek „megvétózták”. Kijelentették, ha Magyarország nem vesz tőlük autót, és megengedjük a gyár építését, akkor Németország nem vesz át magyar gazdasági termékeket. Nehéz döntés lehetett, de visszautasítottuk az ajánlatát. Megint jövök a mi lett volna ha dologgal, de kérem nézzék el nekem nem bírom ki. A történelem ismeretében érdekes lett volna, ha Magyarországon a II. Világ-háborúban amerikai gyár alakul. Valószínű államosítva lett volna, és az nyugati „felszabadítók” is jobban kapkodták volna a lábukat, hogy a szovjetek előtt ideérjenek. Nem merengek a múltról, nézek inkább a jövőbe, mert sok ily hatalmas koponyát adunk még e világnak, mint amilyen Galamb József volt. Isten nyugosztalja. Többé kevésbé használható, és összezavaró források: Szentesinfo Sk-Szeged ritzsite cromax Totalcar V8cars Vezess.hu http://www.mtklub.hu/galamb_jozsefhttp://vds.network.hu/video/1/1/_/11981_692274_4.jpg806011981