A szerelemet azért érezhetjük talán rabságnak, mert, akit nagyon, szeretünk, és szerelemmel, attól még a halál sem választ el. A szerelem erősebb a sírnál, a halálnál, és mindvégig tart, amíg csak itt élünk, e földön, és, szeretetté alakul a az Isten országában, ahol , innen a földi életből a bolog viszontlátás élő hitével és reménységével tudtunk búcsút venni a szerelmünktől.

Válasz