Egy napon így szólt a fogoly a teknősbékához:

- Én sokkal ügyesebb vagok nálad, mert nemcsak,hogy gyorsabban szaladok, mint te, de repülni is tudok!

- Ó de boldog lehetsz!  - sóhajtott a teknős. - Én csak vonszolom magam, és így jutok lassan, nagyon lassan a célom felé.

Történt azonban egyszer,hogy egy vadászó ember felgyújtotta a mező száraz füvét. A tűz mindjobban közeledett a két állat  felé. A teknős megbújt egy elefánt lábnyomában és megmenekült, de a fogoly, mikor fölrepült, a füsttől fulladozva leesett és elégett.