amikor szükségem van emberi vérre

amikor szomjazom hideg verítékre

amikor csak borzongás, amire vágyom

amikor félholtan fekszem az ágyon

amikor a falról agyvelô s vér csorog

amikor a halál a képembe vigyorog

amikor sötét és csendes az éjjel

amikor megölnék bárkit hidegvérrel

amikor fagyos sikoly száll a levegôben

amikor megnyugvást lelek egy temetôben

amikor a gépezet többé már nem forog

akkor is

mint mindig

csak rád gondolok