Weöres Sándor: Kisfiúk témáira (1968)

1.

Ha majd hatéves leszek
Ibit elveszem feleségül
mercédes kocsit vezetek
Ibi nem ülhet bele
otthun a hele.

2.

KARESZ HÜJE
GYÖNGYI HÜJE
csak én vagyok okos
énnekem a segembe is felyem van.

3.

Jobbra át
balra át
én masírozok legelől
temetjük a nagymamát.

4.

Apukám házat épít.
Először a kéményt, borzasztó nagy füsttel.
Aztán a ház tetejét.
Azután aztán az ablakokat,
nem látunk át rajtuk, olyan feketék,
csak a falakon látok keresztül,
mivel még nincsenek.
De meg kell építeni a falakat is,
meg a szobákat külön-külön.
Mikor a ház leér a földig,
apukám azt mondja: Ujjé!

5.

Tibor megfogja Zsuzsát.
Először jól megveri.
Aztán megfojtja.
Végül földarabolja.
Sziveit, májait mind kirakja
egyik kerítéstől a másikig.
Zsuzsa gondolkodik: Én nem mondalak be,
de ha nem tudsz visszacsinálni,
mehetsz ám a javítóba.

6.

A házra süt a nap,
fölötte éccaka van az égen,
jóreggelt és jóestét.

7.

Pityu és Pöszi
az óvodakertben mindenfélét sinálnak
ni mijen dicnók
a többi óvodások körülöttük álnak
nézi a Paidagógosz néni
pfuj meekkora dizsnók
űrlapot és hegyes tollat ragad
dühtől hullámozva ír:
Tüzdelt Zülők!
Máskor scináljanak jobb jerekeket.
És felelnek a zülők:
Kedves Paidagágász Néni!
Hun házasodunk hun meg elválunk
különb féle jerekekkel kísérletezünk