Molnár V. Jóska bácsi fényes csodát hozott nekünk. A halál közvetlen közeléből visszatérve a saját feltámadásának és a magyarság három kápolnájának történetével megmutatta, hogyan fog kirepülni a Pió atya által megjósolt madár a Kárpát-hazából, a világ népeinek gyógyítására.

Mi is érezzük, tudjuk ezt a madarat ott a szívünk közepén. Érezzük, hogy ereje és ideje is megjött, s röppenne már. De az anyagba ragadt világ dolgai súlyosak, nehezen mozdulnak, lassan alakulnak, az évek telnek, s bár haladunk, apró szeretetkörökben sikeresen építkezünk, a pusztulás körülöttünk jelentős. Azt érezzük, több kellene, jelentős fordulat az országnak és a világnak is.

Mégis, aki ott volt ezen az előadáson 2014 májusában, három héttel Pünkösd hétfője előtt, s végighallgatta a 85 éves néprajzkutató orvosok által is lehetetlennek tartott gyógyulását, a kristálytiszta előadásában átélte a Szűzanya által Fallóskútra rendelt, a gyimesi Szép-havason nemrég újjáépített, valamint a budai Normafánál nemsoká felépülő kápolnák csodákkal átszőtt történetét, az hittel, erővel újra feltöltekezve látja: nincs lehetetlen! És úgy megy haza, hogy hiszi és valósítja Jóska bácsi előadást záró szavait, ki-ki a maga küldetésének megfelelően: „Igen, innen fog kirepülni a világ népeit megszabadító madár!”

Visszatérés a halál közeléből

„Ilyen nincsen. Ilyen nincsen” - ezt ismételgette az orvos, amint Molnár V. József eredményeit nézegette. A népszerű néplélekkutató tüdeje ugyanis három nap alatt teljesen letisztult, azok után, hogy kétoldali tüdőgyulladással és vizes mellhártyával beszállították a kórházba.

A baj pedig nagyon nagy volt, az orvos utólag úgy fogalmazott, Jóska bácsinak egy-két órája lehetett hátra, amikor kezelni kezdték. A baj híre gyorsan bejárta a Kárpát-medencét, és Székelyudvarhelytől Dunaszerdahelyig és az Őrségig több ezren kezdtek imádkozni. Barátok, tanítványok, előadásra járók, hagyományt őrzők és élők, a magyarságért dolgozó szellemi körök tagjai.

Az erő pedig működni kezdett azonnal. „Már az első napon éreztem, hogy bizseregni kezd bennem a melegség”.

Ebben az időben járt Lengyelországban egy népes társaság, ők 68-an a Szent Hedvig kápolnában egy szál gyertya körül kezdtek el imádkozni Jóska bácsiért. Egy fehér galamb jelent meg a kápolnában, leszállt a gyertya mellé, és az imádság végéig ott volt.

Molnár V. József átélte és megköszönte a csodát, mára kitűnő étvágya van, folyamatosan jön vissza az ereje, és most hétfőn ragyogó előadást tartott Pesten a Mátyás utcai szellemi műhelyben. De nem felejtette el a kórteremben megtapasztalt sorsokat, és nem is hagyta ki az előadásából. „A kórteremben egy keresztmetszetet kaptam az országról, beteg a társadalom.” Szinte egyik társát sem segítette a családja, szörnyű szenvedéseket és abnormális emberi viszonyokat látott. Az orvosokról sem volt jobb a tapasztalata, az egyikük félrekezelte (anélkül, hogy egyeztetett volna az őt addig kezelő orvossal!) egy gyógyszerrel, emiatt egy napig ment a hasa, míg a másik orvos leállította téves kezelést.

A beteg társadalom legnagyobb hiányosságát a családok megszűnésében látja. „Csak 3 százaléka él a magyaroknak rendes családban, vagyis 3 vagy 4 nemzedék szoros együttélésében. A 41 százaléka 2 generációs kiscsaládban, de ezeknek a fele csonka.”

Mégis van gyógyulási lehetősége a társadalomnak, ennek a legjobb példája kicsiben az ő esete. Így foglalta össze az üzenetét. „Az ember önmagában gyarló, kiszolgáltatott, nem tud megmaradni. A valósítsd meg önmagad, mások nélkül, sátáni parancs. Az ember csakis szeretettel marad meg, a másikkal együtt, a másikra odafigyelve. Ez a szeretet tartotta meg eddig a nemzetünket, ha visszatérünk ehhez, megmaradunk.”

Amit az égiek egyszer eldöntenek, az megvalósul! - Fallóskút története

Ellenállhatatlan folyamként érkezik a fenti törvény, elsodor mindent, ami vele nem egyezik, a tervébe bele nem illik. Jó, ha észben tartjuk ezt a mai alig pislákoló világban, mert ezzel kell megacélozni a hitünket, ha teljesen lehetetlennek tűnik, amit küldetésként kaptunk! Ezt a gondolatot erősítette Molnár V. József három kárpát-medencei kápolna csodáinak bemutatásával, elsőként a fallóskúti Mária történetével.

1947-ben Sarlós Boldogasszony ünnepén már olyan idők jártak, hogy csak imádkozni lehetett aratni nem, pedig régen ez volt a magyarságnál az aratás kezdete. „A negyedik legfontosabb ünnepünk volt Sarlós Boldogasszony napja a Karácsony-Húsvát-Pünkösd hármassága mellett!”

Búzaszentelés Bagon 2014-ben

A Mátra bércei tövében fekvő Mátrahasznoson Klára asszony is csak imádkozott ezen a napon, amikor megjelent neki Szűzanya, és azt kérte tőle, fent a Mátrában egy bizonyos helyen, egy forrást tisztítson meg, és építsen fel ott egy kápolnát. Nem merte elmondani a férjének, de amikor pár nappal később Mária álmában újra megjelent, s figyelmeztette a kérésére, mégiscsak odaállt a férje elé. Az ember veszekedős és iszákos is volt, de a gyerekeit szerette, és igyekezett tisztességgel nevelni. Amikor ezt meghallotta, kinevette az asszonyt, mondván, hogy megőrült. Azt mondta, az egy száraz, kopár hely, ott nem lehet forrás. Végül mégis megígérte, hogy elmegy oda az asszonnyal, de ha nem találnak ott semmit, csúnyán helybenhagyja.

A Szűzanya által megadott helyen megtalálták a vizet, a veszekedős ember pedig elhatározta, hogy eladja az ökreit, és elkezdik építeni a kápolnát.

Jártak egy ideig az engedély ügyében, de sehogyan sem kapták meg. Végül elkezdték anélkül. Ekkor már a kékcédulás választásokon túl, a kommunista diktatúra felé sodródott az ország, az egyik napon az ÁVO jelent meg az építkezésnél, és ez nagyon nagy bajt jelentett. 

Amikor megkérdezték honnan van az engedély, ezt a választ kapták: „Az égből!”

A válaszra szó nélkül elment, és többé nem jött vissza a hatóság. December 8-án, a Szeplőtlen fogantatás napján pedig 80 ezer ember (!!) zarándokolt el a forráshoz készült szobor átadására. Csodák történtek, emberek gyógyultak meg, volt, akinek az odavezető úton szűnt meg a bénulása. Fallóskút szent hellyé vált.

 
A fallóskúti Mária (a Pilis-Hargita 2005-ös megérkezésekor készült kép)

Az egyház a mai napig nem ismerte el. „De a búcsújáró helyeket, sosem az egyház jelölte ki, és Klára néni is az Istentől kapta a tudást, nem a hat elemiből” – fogalmazott Molnár V. József.

A diktatúra üldözni kezdte Klára asszonyt. Bolondnak nyilvánították, majd többször is intézetbe zárták. Gyulán 20 elektrosokkot kapott, de semmit sem felejtett el, a kezelőorvosa ezt látva megtért, ő vissza tudott térni a szolgálatába. „Klári néni úgy gyóntatott, hogy aki terhet érzett, odament, és elmondta neki. Búzaszemmel áldoztak, mert abban a Nap aluszik.”

Jóska bácsi részt vett az erről készült dokumentumfilm elkészítésében is, ennek a címe „Az aranyfűrész.” Az előadás közben további filmeket ajánlott: „Fényös, fényös villanás” Bálint László székelyföldi, oroszhegyi táltosról, a „Nem vagyunk mi árvák” az 1993. évi Csíksomlyói búcsúról szól. Mindkettő erősen ajánlott.

A Szép-havason újjáépült a nemzetegyesítő szent hely

Az előadás második kápolnája a Szent Korona országhatárán van a Gyimesben a Szép-havas nevű hegyen Gyimesközéplok fölött. Már a középkorban itt állt, akkor Szépszűzmária kápolna volt a neve, innen kapta a hegy is a nevét. Később lett a neve Szentlélek kápolna.

A szép-havasi kápolna kerek templom volt, akárcsak az ezer évvel ezelőtti templomaink, a Kárpát-medencébe a szkíta kereszténységgel visszatérő magyarok templomai, István korában még 200-250 ilyen létezett. Németh Zsolt kiváló könyvet írt ezekről, érdemes elolvasni, a címe: A Kárpát-medence legkülönlegesebb Árpád-kori templomai. Szent Gellért korabeli könyvében, a deliberatióban így nyilatkozott a magyarokról: „Magyarországon nincsenek pogányok, többségük manicheista, vagyis szkíta keresztény.”

„A magyarság papsága István előtt elhivatással, nem pedig kinevezéssel gyarapodott” – fogalmazott Molnár V. József.

A Szép-havas 1339 méteres hegycsúcsára épített kápolnának már több száz évvel ezelőtt kiemelt jelentősége volt. A legnagyobb székely Orbán Balázs így írt erről a Székelyföldet leíró könyvében: „A Szép-havas a nemzet egyesülésének szent helye.” Itt találkozott ugyanis minden évben Pünkösdkor a csíki székelység és a moldvai csángók, hogy együtt menjenek a csíksomlyói búcsúba. „Szép és meghatók voltak a testvériség ünnepei és üdvösek, mert a nemzetiségnek voltak védvei, de 1744-ben a veszteglő intézetek felállításakor betiltatott a moldovai csángók kijárása” – írta Orbán Balázs utalva a határ Mária Terézia által elrendelt lezárására.

Molnár V. József az előadásában kitért a csángókra, kiemelt szerepüket hangsúlyozta a magyarságban: „Az őstudásunk őrzői, a magyarok vagyis Árpádék visszatérése előtt is itt voltak. Domokos Pál Péter is leírja könyvében az ősiséget őrző csángó népet, amely ha elsorvad, akkor a székelység, és úgy a magyarság is elsorvad.” Jóska bácsi cáfolta, hogy a Székelyföldről való kitelepülésük, elcsángálásuk miatt kapták volna a nevüket. „A nevük valódi eredete a cságatásból, riasztásból ered. Ez volt a feladatuk, ha jött az ellenség, összefüggő lármafarendszerekkel riasztották Székelyföldet.”

Hogy mennyire ősi nép a csángóké: „Ha megkérdezzük a 80 fölötti öregeket, hogy ők kicsodák, mely nép tagjai, azt mondják magukra, hogy ők hunik.”

Visszatérve az előadás fősodrába, a csángók számára is oly fontos kápolnát a 19. században lerombolták, és sokáig csak egy kevés rom jelezte a régi alaprajzot. Az új évezred elején azonban az égi akarat újra elérte a földi megvalósulást: a 2000-es évek elején Platthy István felment a kápolnaromhoz imádkozni a nemzet sorsának jobbra fordulásáért. Később csatakozott hozzá a Molnár V. József vezette Magyar Hagyomány Műhely két tucat emberrel. A magyar szent királyokhoz, a Szent Lélekhez és a Boldogasszonyhoz litániákat imádkoztak és egyházi népi énekeket énekeltek. Lassan arra az elhatározásra jutottak, hogy újjáépítik a kápolnát, erre jött létre a Szép-havas Egyesült többek közt Molnár V. József, Gergely István Tiszti és Hargitay András vezetésével.

Engedélyt azonban hiába kértek, éveken át nem kaptak rá, minden eszközzel támadták őket . A fallóskúti történethez nagyban hasonlított a gyimesi a megróbáltatásokban, és aztán a folytatásban is. Az Esztány Zsolt nevű építésvezető mindennek ellenállt, pedig még börtönnel is fenyegették, de hiába jöttek ki hozzá többször is, ő nem vot hajlandó befejezni. Végül ő győzött, megjött az építési engedély.

Újjáépült a kápolna a Szép-havason

2012-ben megindultak az építkezések, egymást váltó kaláka csoportok érkeztek Erdélyből és Magyarországból (a Hajdú-Bihari Magyarok Szövetsége csapatával rövid időre mi is ott lehetettünk 2012 októberében). Nem volt zökkenőmentes, voltak feszültségek a kivitelezők között is, de két év alatt felépült a kápolna: „És a végére a Szép-havas emberei is megbékültek” – fogalmazott Molnár V. József. A saját szemével látta az egyik biztató égi jelt: az egyik kaláka közben a hegyi billegető befészkelt a kápolna kövébe, és a pihenő közben , mikor zenéltek, a hegedűszóra billegett.

A kápolna újjáépült, Pünkösdkor avatják és szentelik, és vele együtt a székely-csángó hagyomány is újjá fog éledni! 2014. június 9-én hétfőn délelőtt 9 órakor három irányból indulva fognak egyesülni a székelyek, csángók és a más magyarlakta területek képviselői.

A Csügés-tetőről indulnak a székelyek és a moldvai csángók, a Ciherek-patak partjáról indulnak a gyimesi csángók, és Csíkszépvízről is indul egy menet csíkiakkal. Több ezer zarándokra számítanak, többek közt a székelyudvarhelyi, bükkzsérci és soproni huszárok is ott lesznek. Molnár V. József személyesen lóháton vezeti majd a gyimesiek menetét: „A népmesében se jobbra, se balra nem néznek, csak fölfele. Én pedig azt szoktam mondani, nem előre, hanem utánam!”
 

Az aranykor eljövet! - mégis felépülhet a budai engesztelő kápolna 

A Pozsonybesztercén 1901-ben született Natália nővér a 20. század egyik legkiemelkedőbb magyar misztikusa, kapcsolatát Jézussal a pápa is elfogadta, egész életét arra szentelte, hogy elindítsa Szűz Máriának, a Világ Győzedelmes Királynőjének tiszteletét. Első jelentős üzenetében azt adták át rajta keresztül az égiek, hogy a papság ossza fel a földjeit, mert különben elveszíti. Nem vették komolyan, és a második világháború után meg is történt, a kommunizmusban elvették az egyház tulajdonát. A másik üzenete az egész magyarságnak szólt még a második világháború előtt: építsenek Budán a Normafára egy engesztelő kápolnát a Szent Anna-kápolna közelébe a Világ Királynője tiszteletére, és akkor Magyarországot el fogja kerülni a háború. Csak késve kezdték el, cserkészek és tűzoltók összefogásával, de már be sem fejezhették a háború miatt.

Natália nővér 1992-ig élt és dolgozott, utolsó üzenete újra a kápolnára vonatkozott: még most sem késő elkezdeni oda, ahová a háború előtt is kérték odafentről. Ha felépül, innen fog elindulni a Föld jövője miatt fontos engesztelés a Világ Győzedelmes Királynőjétől.

Molnár V. József párhuzamot vont Pió atya jóslatával, aki azt jövendölte: „Magyarország olyan kalitka, melyből egyszer gyönyörű madár fog kiszállni.”

A kérés úgy néz ki, most végre meghallgatásra talál, a Szép-Havasi Egyesületben is részt vevő Hargitay András közbenjárásával a kormány igéretet adott az építkezés támogatására. Idén ősszel meg is indul a kápolna felépítése fent a Normafán. 

„Csak azt a parancsot kell teljesíteni, ami fentről jön!” – hangsúlyozta Molnár V. József. Majd azt mondta, az általa is személyesen átélt 56-os Szabadságharcban egyszer már felszállt a szabadság madara Magyarországról a pesti srácoknak köszönhetően. Aztán Orbán Balázst idézte újra: „Ne aggódj hazánk fia, honodnak aranykora eljövet.” Végül ezzel zárta az előadást: „Igen, innen fog kirepülni a világ népeit megszabadító madár!”

 Szémező Szárnya