Közel a vég

Vágtatva száguld az élet,

Vad szele megcsapja arcom.

Rohanva szállnak az évek,

S vivom keményen harcom.

Két hatalom harcol értem,

Tőlem függ melyiké leszek.

S mégsem oly könnyü ez, érzem

Ha nem vigyázok, elveszek.

Egyik hatalom int a jóra,

A másik csak bünre csábít.

Az egyik létem óvja,

Romlásra tör a másik.

S mégis miért haboz az ember,

Mikor ezt oly tisztán látja?

Miért gyenge a bünnel szemben,

Mkor ez csak szennybe rántja.

Miért nem hallgat míndig arra,

Aki Őt szeretve félti?

Ki csak a javát akarja,

Az embert ez miért nem érti?

Isten, ki küzdve küzd értem,

Sátán ellenem harcol.

Én Istennek nevét félem,

Lelkem a bünnel dacol.

Harc, harc, kemény harc az élet

Melyben csüggedni nem szabad.

Az igazság hevít, éget,

És míndig szívedben marad.

Közel a küzdelem vége,

Jön az itélet óra

Megváltóm kiontott vére,

Óh fordíts Te mindent jóra.

                         (ism.sz.)