Kis türelmet...

Bejelentkezés

 

Add meg az e-mail címed, amellyel regisztráltál. Erre a címre megírjuk, hogy hogyan tudsz új jelszót megadni. Ha nem tudod, hogy melyik címedről regisztráltál, írj nekünk: ugyfelszolgalat@network.hu

 

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.

Elfelejtettem a jelszavam 

Nem vagy belépve

Ez a funkció csak regisztrált tagoknak elérhető. Csatlakozz most a Networkhöz vagy ha már tag vagy, lépj be itt:

network.hu

 A kísértés korlátai és a szabadulás


„Nem egyéb, hanem csak emberi kísértés esett rajtatok: de hű az Isten, aki nem hagy titeket feljebb kísértetni, mint elszenvedhetitek; sőt a kísértéssel egyetemben a kimenekedést is megadja majd, hogy elszenvedhessétek.”
1Korintus 10:13.

„Eddig emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Hűséges az Isten, erőtökön felül nem hagy megkísérteni, hanem a kísértéssel együtt a szabadulás lehetőségét is megadja, hogy kibírjátok”
(Rózsa Huba)

„Eddig még csak olyan próbatétel ért benneteket, ami minden más embert is előbb-utóbb elér. Isten azonban hűséges, nem fogja megengedni, hogy túl nehéz megpróbáltatás érjen benneteket. Sőt, amikor a próbatétel kellős közepén vagytok, utat nyit nektek, hogy kiszabaduljatok belőle. Így ki fogjátok bírni a megpróbáltatást.”
(WBTC)

Kísértés vagy próba? Mi a különbség?

Az alábbi történetet az interneten találtam.

Egyszer egy arab tevehajcsár, egy nagyon hideg éjszakán a sivatagban aludt a sátrában. Éjnek idején felébredt, és látta, hogy tevéje bedugta az orrát a sátorlap alatt.
Már éppen tiltakozni akart, de aztán arra gondolt, hogy a tevének csak olyan kis része van a sátorban, amely nem zavar.
Mire később ismét felébredt, akkorra a teve már bedugta az egész fejét és hosszú, szőrös nyakát is a sátorba.
Az arab most már összeszedte magát, hogy tiltakozzon, de a teve megelőzte, és így szólt: "Valóban annyira zavarok? Olyan rettenetesen hideg van odakint, és nem tolakodom be tovább."
Az ember újra elaludt, és mikor harmadszorra felébredt, ijedten látta, hogy már a teve mellső lábai és púpja is belül vannak.

Amikor fel akart ugrani, hogy kihajtsa a tevét, ez ismét megszólalt: "Most aztán komolyan megígérem, hogy egy centiméterrel sem jövök beljebb - és azonkívül, ha ketten vagyunk bent, akkor melegebb lesz a sátorban."

Az arab annyira lusta volt, hogy növekvő rossz előérzete ellenére újra elaludt. Hamarosan azonban rémült kiáltással ébredt fel: "Segítség! ", mert a teve teljes testsúlyával ránehezedett.

"Ha hely kell" - válaszolta kiáltására az állat -, "kint tágasabb!" A bűn, a tevéhez hasonlóan, nem sétál egyenesen be az ember életének a sátrába; ha ezt megkísérelné, azonnal visszautasítanánk. A bűn lassan, fokozatosan furakodik be az ember életébe.

Az arabnak nem volt szándékában, hogy átengedje a tevének a sátrat, de az állat végül is elérte ezt, mert az arab szóba állt vele, ahelyett, hogy határozottan kizavarta volna.

Így a bűn is, a kísértés négy különálló mozzanatában kerít bennünket hatalmába. Először egy rossz gondolat jut eszünkbe (a teve orra), és ha nem űzzük ki azonnal, akkor a következő lépésben elfoglalja képzeletünket, vagyis elkezdjük kiszínezni magunkban, hogyan követjük el a bűnt (a teve feje és nyaka). A gonosz kép aztán a cselekvés vágyát ébreszti fel bennünk (a teve lábai és púpja), ez pedig a bűnös cselekedetre ösztönöz minket.

Mi tehát a helyes módszer, amellyel elbánhatunk a kísértéssel. Az ember nem kerülheti el azt, hogy rossz gondolatok támadjanak benne - ez mindenkivel előfordul, vagy más szóval, mindenkit érhet kísértés. Azt azonban már megakadályozhatjuk, hogy a rossz gondolatok bűnös elképzelésekké és kívánságokká váljanak.

"Arról nem tehetsz, hogy egy madár elrepül a fejed felett - de azt már igenis megakadályozhatod, hogy fészket rakjon a kalapodon!"

A szabály tehát az, hogy akkor küzdjünk meg a kísértéssel, amikor először támadja meg a gondolatvilágunkat, és ne játsszunk vele.

A próba értünk van. A kísértés meg ellenünk!

Űzd el a tevét, amikor az orrát bedugja a sátorlap alatt, később sokkal nehezebb lesz vele megbirkózni.
Ne játssz a tűzzel!


 

 

Címkék: 13 1kor.10

Kommentáld!

Ez egy válasz üzenetére.

mégsem

Hozzászólások

[Törölt felhasználó] üzente 8 éve

Teve vagy ember,oly mindegy a Sátán áll mögötte!
Mert valakit mindig felhasznál arra,hogy kísértsen!
Természetesen mindenkit nem tud felhasználni
Kiben Isten Lelke van ily feladatra nem vállalkozik!
Jól tudja a Gonosz kik alkalmasak Őt szolgálni,
A világgal barátkozókat tudja jól felhasználni!
Mindenre rá tudja őket szedni amire csak akarja
Főleg Isten gyermekeire,szolgáira fáj nagyon a foga!
De az nagyon szomorú,sőt számomra érthetetlen
Az Isten iránt érdeklődők hogyan nem veszik ezt észre?!
Amikor felebarátjukba sorozatosan belemarnak bírálják,
Nem veszik észre,hogy ezzel nem az Urat szolgálják?!
S mivel csak 2 Úr van -harmadik nincsen -gondolkozzunk el
A szeretetparancs ellen vétők nem juthatnak be a Mennybe!
De még tart a kegyelmi idő,van lehetőség a változásra
Akit megbántottunk meg lehet követni megbocsátásra!
Lehet,hogy a megbántott már alig várja,nincs más vágya
Mint,hogy bántójának minden bántását megbocsájthassa!
S erre a Mennyei Atya is minden bizonnyal áldását adja!

Válasz

Varga Zoltánné Marika üzente 8 éve

Csodálatos Írás Így igaz Isten csak annyi terhet enged amit el bírunk viselni.És az nagyon tanulságos,hogy ne engedjük a tevét a közelünkben .Jól lelehet szűrni a tanulságot. Köszönöm.

Válasz

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu