Most félek: Tálos Mária blog

A jelszavadat elküldtük a megadott email címre.



	Tudod, megint itt ülök a kis padunkon, ahol mindig elmeséltük egymás búját baját. Én itt vagyok, de téged sehol sem talállak, pedig annyi mindent szerettem volna mondani. Olyan sok a felhő az égen és nem látom még csak a nap halvány fényét sem.. Nem tud kitörni. S minél jobban azon vagyok, hogy eltűnjenek - egyre több lesz. Azt mondom: essen az eső! Legyen minden vizes, sáros, romos.süllyedjek el én is, nem bánom. Elmesélném, hogy úgy gondoltam, beleszerettem egyik barátomba aki sosem volt a barátom.. Látom nem érted, persze, hogy nem. Hosszú és bonyolult történet, de egy közös bennetek. Ő is épp olyan távol van és éppen olyan elérhetetlen, mint Te vagy. S miért azt írtam, hogy "úgy gondoltam"? Talán már nem gondolom úgy? Vagy nem érzem azt? Nem tudom. A végeredmény mindenesetre az, hogy fontos nekem, és ennyi a történet. Nincs és nem lesz folytatás. Ennek tudtában elsétáltam mellette, s közbe másokba futottam. Egy régi, egy régi új és.. Nem tudom mit tegyek. Távolról mindegyik szép útnak tűnik. Mindegyik esély lenne egy-két másodperc boldogsághoz, de nem tudom melyiket válasszam. Nem tudom, és ez megrémít.