Ez egy kedves, humoros történet a véletlen hasonlóságokról, amit még régebben hallottam valahol. Kitalált történet, de azért szerintem egyszer érdemes elolvasni. Fogadjátok és olvassátok szeretettel!

Egy öregember feljut a Mennyországba. Jézus ott üldögél a bejáratnál és megszólítja az öregembert:
-Köszöntelek a Mennyországban öreg! Tudnom kell néhány dolgot rólad, hogy hívnak?
-Józsefnek, válaszol az öreg.
Jézus elgondolkodik.
-Micsoda véletlen, amikor még éltem, az én apámat is Józsefnek hívták.
Az öreg mesélni kezd:
-Tudod, volt egy fiam, nagyjából egykorú lehet veled.
Jézus azt mondja:
-Nagyon érdekes...én is fiatal koromban jöttem el otthonról.
Az öreg folytatja:
-Igen, az én fiam is fiatal korában került el otthonról. Elment a barátaival, valami misztikus dologba keveredett és furcsa dolgok történtek vele.
Jézus csodálkozik:
-Újabb hasonlóság...milyen érdekes, pontosan ez történt velem is. Mivel foglalkoztál odalent a földön?
Az öreg válaszol: - Ács voltam.
-Micsoda hihetetlen véletlen, az én apám is ács volt. Nem gondolod, hogy te meg én esetleg....
Mire az öreg:
-Nem, tudod az én fiam nem úgy született, ahogy a gyermekek általában, hanem mennyei csoda által.
-Velem is ugyanígy történt - bizonygatja Jézus.
Az öreg ránéz:
-Tudod, én mindenképpen felismerném a fiamat, mert olyan kis lyukak vannak a kezén és a lábán.
Jézus magára mutat: - Olyanok, mint ezek?
Az öreg megdöbben: - Képtelen vagyok elhinni.
-Pedig el kell hinned. Olyan sok a hasonlóság, hogy bizonyára József vagy, az én igazi apám.
Az öreg felkiált: - Kisfiam, Pinocchio!

 

 

 

 

 

 

További szép napot kívánok .

 

 

Irány a konyha