Van olyan éles határvonal, amikortól
gyermekünk felelőssé válik tetteiért? Van olyan csodás pillanat, amikortól a
szülők kívülálló megfigyelőként tekintenek gyermekük életére, és vállukat
rándítják, hogy „ez úgyis az ő életük” és nem éreznek semmit?
A huszas éveimben járva egy korház
folyosóján állva vártam, hogy orvosok néhány öltéssel összevarrják a fiam
fejét. Azt kérdeztem, "Mikortól nem aggódunk?" A nővér azt
válaszolta,
"Amikor már túl lesz a baleseten." Édesanyám csak némán mosolygott.
Szeretem olvasni a blogbejegyzéseidet, mivel érdekes, hasznos dolgokat rejtenek. Már a gimnáziumban is nagyon tevékeny kislány/nagylány voltál, és nagyon vonzódtál a szépirodalom olvasásához, a biológia és a csillagászat világához. Egy kis porszem voltam melletted, de ezt örömmel vettem tudomásul, hiszen sokat tanultam tőled és csak a hasznomra vált az érettséginél is.
Folytasd tovább a cikkek írását, hiszen Tüskés Tibor tanár úrtól nagyon sokat tanultál, és add át a tudásodat minél több ember számára is.
Szererettel ölellek és üdvözöllek: Edit
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
Aggódás
14 éve | 2 hozzászólás
AGGÓDÁS
Van olyan éles határvonal, amikortól gyermekünk felelőssé válik tetteiért? Van olyan csodás pillanat, amikortól a szülők kívülálló megfigyelőként tekintenek gyermekük életére, és vállukat rándítják, hogy „ez úgyis az ő életük” és nem éreznek semmit?
A huszas éveimben járva egy korház folyosóján állva vártam, hogy orvosok néhány öltéssel összevarrják a fiam fejét. Azt kérdeztem, "Mikortól nem aggódunk?" A nővér azt válaszolta,
"Amikor már túl lesz a baleseten." Édesanyám csak némán mosolygott.
Címkék: gyerek szülő
Utolsó hozzászólás
Tovább