a 2006-os évi  hóolvadás, a szélsõsséges idõjárási viszonyok Európa szerte rendkivül súllyos következményekkel jártak. Középeurópa két legnagyobb folyója szeli át Magyarországot.

Noha a vizügyi szakemberek és a meteroológusok felhívták a figyelmet arra, hogy a télen a Duna, a Tisza valamint mellékfolyóik vizgyüjtõ területein leesett rekordmennyisségû hó komoly áradásokat okozhat (fog okozni), arra senki sem gondolt hogy hazánk ujkori történelmének második legnagyobb árhullámával kell majd megküzdeni.

Marokkó minden kategóriában gazdag kinálattal várja a szállást keresõket. Az olcsó hotelek a  buszvégállomások közelében és az Óvárosokban találhatók. Az ország déli helységeiben levõ arab vezetésü hotelek  (foundouks) igen kedvezõ árú szobákat kínálnak. Egyes helyeken hálóteremben, vagy tetõteraszon bonthatók ki a hálózsákok. Az egyszerübb szállodákban az utas maga gondoskodik a toalett papirról!  A számításba vehetõ szállodák kategorizálását legutóbb 1993.ban végezték el.

A viz Marokkóban drága kincs. Takarékoskodni kell vele. Környezetbarát mosóport használjunk. A WC papirt ne dobjuk a WC-be, hanem a mellette elhelyezett gyûjtõedénybe.

Ne dobáljunk el semmilyen müanyagtasakot, zacskót. Ne mossuk fehérnemünket a  a kempingek melletti tavakban, folyókban.

Az árusító gyerekektõl ne vásároljunk sivatagirókafit,  és semmilyen állatkölyköt.

A növényvilágot óvjuk, ne tépjük le, az érdekességeket fényképezéssel örökitsük meg.

Kutyák és macskák beutaztatásához 4 napnál nem régebbi állatorvosi igazolás szükséges azokról a védõoltásokról  amelyet 6 hónappal az utazás elõtt kapott.

Nincsenek kötelezõen elõirt védõoltások. Hasznos ha gyermekbénulás, tetanusz elleni védettséggel rendelkezünk. Juliusstól- októberig fenn áll a malária fertõzés veszélye. A trópusi övezetekben Hepatitis Typ. A  és B fertõzés elõfordulhat.. Kolera, tifusz, bilharzis ellen a hygiéniás  elõirások fokozott  betartásával, husételek alapos átsütésével védekezhetünk. Lehetõleg ásványvizet fogyasszunk  és a mosdóvizet fertõtlenitsük.

Mosatlan gyümölcsöt, utcán, piacokon árult  nyer élelmiszereket nem tanácsos fogyasztani.

A szukokban nincsenek  szabott árak. Vásárláskor bátran alkodjunk. Ez az arab világban szinte kötelezõ ceremonia, egyes nagyobb boltokban a vevõjelöltet forró menta teával, vagy üditõvel kinálják.

Az üzletkötés számukra nem sürgõs, az udvariasan, de határozottan alkudozót megbecsülik, gyakran a kért ár feléért is megkaphatjuk az áhitott holmit. Kivételt képeznek a nemes fémek, itt az árak legtöbbször szabottak.

 

Marokkóban az európai nyelvek közül a legelterjedtebb a francia és a spanyol.

Bármelyik évszakban is utazunk, mindig vigyünk magunkkal meleg ruhát is.  A zöltözködés szabályai  a turistákra ugyanazok, mint a déleurópai országokban. A hõség napjaiban csak a világos, pamutból készült szellõs holmik viselhetõk. Egészségügyi okokból ne viseljünk müszálas holmit.

Marokkóban a hölgyek nem egyenraguak, ne viseljenek sehol shortot, testhez simuló szabásu nadrágot, miniszoknyát és feszes pulóvert. Nem szokás monokiniben, vagy bikiniben fürdeni, strandolni.

1. ,Az európai idõszámításhoz viszonyítva 1 órás az idõeltolódás. Franciaországból és Spanyolországból  érkezve egy órával vissza kell állítani az órát.
2. Néhány fontos intézmény nyitvatartási ideje:
3. Idegenforgalmi hivatalok: 8-12-ig. 14-18-ig.
4. Bankok: 8-11-ig 14-16-ig.
5. Posták: 8-18-ig., nagyvárosokban megszakitás nélkül, kisebb helyiségekben: ebédidõvel 12-15 óra között. ( vasárnap zárva)
6. Áruházak: 8-12 óráig 14-19 óráig élelmiszerüzletek és áruházak: 20 és 21 óráig.

Marokkó, olyan változatos éghajlatu ország, hogy a turista minden évszakban jól érezhetri magát az ország valamelyik részén.

Tavasszal, májusban Közép Marokkó  hatalmas sikságai, a mediterrán vidék, a Középsõ Atlasz hegyei éppoly  szépen zoldellnek, mint Magyarország  tájai ebben az évszakban. Az ekkor nyíló biborvörös virágok, a dús sötétzöld lombok között megbúvó okkersárga és piros falak, a valószínütlenül mélykék ég és a hegyek csúcsán még ott fehérlõ hósapkák olyan sokszinûséget jelentenek, hogy éppen ezért ez az évszak a legkedvezõbb a turisták számára.

Salé lakossága a környék lakóit is beleszámítva  290000 fõ. Alapítása az idõk homályába vész.

A monda szerint Noé egyik fia alapította volna.

A város arab neve: Sla ami a rómaiak idején fennállott Sala koloniából származik A két kis helyi hatalom Rabat és Salé között kezdettõl kezdve ellenséges volt a viszony. Még ma is él a mondás:

"Elõbb lesz a saléi homokból mazsola, minthogy egy rabati barátot találjon Saléban." A kalózok városa  név  1492-bõl származik.  A keresztény hadak ekkor foglalták vissza Granada városát.

A tenger partvonulatát követõ P2 -es ut vezet  Tangertõl Rabatig. A távolsáág 278 km.

Délnyugat felé haladva néhány  római kori ásatás mellett haladhatunk el. Az V. Mohamed hidon átjutva, amely a Tahadart folyót keresztezi 31 km után  Asilah kisvárosába  érhetünk. Nevét a római Julia Constancia Asila kolonia  után kapta. Nevezetessége a Raissouli-palota. Két emeletes épület belsõ udvarral.Helyiségeinek stukkó díszeit, faragott mennyezetgerendáit és padlóburkolatait korának híres Fésbõl idehívott mûvészei és kézmûvesei készítették.

Casablanka az azonos nevû providencia székhelye, 3,5 millió lakossal a egy tengeröböl partján hellyezkedik el. A XX. században  dél felé terjeszkedett és ma is állandóan terebélyesedik.

Az észak-déli vasut fõvonal mentén fekszik. Két vasut állomása van. a place Pierre Semardon levõ Gare des Voyageurs és a kikötõ melletti  Gare  du Port.

A távolsági autóbuszok pályaudvara a CTM-LN pályaudvar.

A városi buszok központi tere a  Place Houphouet Boigny, innen indulnak a caminghez , pályaudvarokhoz, Anfába és AinDiahba.

Ötemeletes. törnyos,, sárgás szürkés épület 1680-ban épült. eredetileg szultáni rezidencia volt, késóbb a kalózok hajósiskolája, majd mohamedán egyházi iskola lett.

nyitvatartás naponta 9-12-ig és 13-17 óra között.

Belépve az épület  kapuján , az udvarban kellemes látvánít nyújt a fehér márvány medence. Hatását növeli az udvart körülvevõ  patkóives árkádsor. A múzeumban a legjelentõsebb a 13. századból való Korán kéziratgyûjtemény, továbbá az aranybrokátos-selymes teljes szobaberendezés és  a marokkói  szõnyeggyûjtemény.

A rue des Consuls  30-32 számú házánál forduljunk balra. A piaci üzletektõl karnyújtásnyira egyszerre a csend és nyugalom világába lépünk. Fehér falu kis polgárházak sorakoznak itt , zárt homlokzattal, amelynek sokszor egyetlen dísze  a nagy faragott kövekbõl kirakott négyszögletes falpilléreken nyugvó kapuív. E házakat a 17. században Spanyolországból idetelepült mohamedánok épitették.

A rue Souika és a rue Sidi Fatah találkozásánál találjuk a Moulay  Slimane-mecsetet, kissé északabbra a a fehér minaretes Moulay Mekki -mecsetet.

A Marokkói Királyság fõvárosa, egyike a nagy marokkói királyvárosoknak At Atlanti Óceán szintje felett 15-60 m magasan fekszik a Bou Regreg folyó torkolatánál.. Lakossága 520000 fõ. A folyó túlpartján terül el Salé Rabat elõvárosa. A település két részre bontható, a Bou Regreg folyó és az óceán partja közti szögben levõ óvárosból, Medinából és az attól délkeletre szabálítalan formában elterülõ ujvárosból áll. Ez utóbbi a XX. században épült

Rabat környékén számos maradványt találtak az õskorból, de a mai város helyén állandó település csak az ie.3 század körül alakult ki.

A Jardinus duSultan, a Szultán kertje hosszú boltíves átjárón keresztül érhetõ el.

Nyitvatartási ideje: 8-12ig és 14--17-ig.

Mediterrán növényzetû, mór stilusu andalúziai kert. Ez kis fehér falu épület. bejáratának ivét cédrusfából faragott sztalaktitok teszi  különösen szépé.. Belseje egyetlen terem, amelynek mennyezetét faragott és festett faburkolat fedi, oldalfalait stukkók és üvegzománcos csempészet dísziti.

A kertbõl kilépve a Riad Szultán utcában  megpillanthatjuk a mûhelyeikben  dolgozó  kézmûveseket, akiknek a kezei közül kerülnek ki a  jellegzetesen marokkói bõr, fa, és fémmunkák..

Az Óvárosból indulva: Medina északnyugati részén elterülõ Kaaba területérõl. A Bab el -Assa kapu enyhén csúcsos szamárhátive alatt áthaladva a Kasba térre jutunk. Ezen az  észak-dél irányú 90 m hosszu téren a legjelentõsebb épület a Szultáni palota, a Dar el Makhzen.  A palota hófehér, bástyafogazásos oromvonalu homlokzata alkotja a tér nyugati oldalát. Bejárata az épületegyüttes déli oldalán a Kasba mecset minarettjével szemben nyilik.

A palota naponta 8-12-ig és 14-17-ig kisérõvel tekinthetõ meg.

Tanger városa az azonos nevû tartomány székhelye az ország északi részén a Gibraltári szoros kapujában. 5-90 m magaságban a tengerszint felett fekszik. Lakóinak száma 554000 fõ.A város az országot keresztûlszelõ észak-dél vasúti fõútvonal kiindulópontja. Európából komphajókon érkeznek ide a vonatok.

A személygépkocsikat szintén komphajók szállitják át a szoroson.

A városból közvetlenül autóbusz járatok indulnak a nagyobb marokkói városokba.Ceuta, Tetouán, Larache, Rabat és Casablanka felé, átszállással Mellilát Ouerzazenet és Meknest is elérhetjük.

Marokkó hivatalos neve mai alkotmánya szerint igy hangzik: Al-Mamlaka al-Maghrobia.

Az ország  hivatalos nyelve az arab. Fõvárosa Rabat, az uralkodó nyári székhelye Tanger Marokkóban 26 millio ember él.Az asszonyok társadalmi helyzete  európai szemmel nézve nagyon rossz, mert ha az asszony terméketlen a férje minden jogi eljárás vagy vagyoni elégtétel nélkül az utcára teheti.

A társadalom szociális rétegzõdése az európai országokétól alapvetõen eltérõ. Az iszlám nem ismer más arisztokráciát, csak Próféta  közvetlen leszármazottait és azok utódait..

Marokkóban tulajdonképpen csak két évszak van, az egyik novembertõl áprilisig tart, hûvös változó csapadékban gazdag idõjárással. A másik az többi részében uralkodik ez a száraz meleg a forróság idõszaka. Északon a mediterrán, nyugaton az óceáni, délen a sivatagi a belsõ vidékeken a kontinentális éghalati tulajdonságok ismerhetõk fel.

Az éghajlati tulajdonságok közül a túristák számára különösen a változó széljárás  jelent kellemetlenséget. A Gibraltári szoros felõl  Tangerban a strandon és a part szállodák  sorai között naphosszat erõs szél fuj..

A Mezeta 800-800 m magas halfafüves fensik , amely egymástól eltérõ tájegységekre oszlik.

Marokkó keleti részét a sivatagi sztyepp jellegû 700-1300 méter tengerszint feletti magasságban fekvõ magasföld,az Oujda sikság foglalja el..Nyugatról természetes határa a Magas Atlasz  keletrõl az algériai határvonalig húzódik. Csaknem lakatlan vidék, ahol csupán nomád és félnomád törzsek vándorolnak.. Ez Marokkó legfontosabb halfafû terõ vidéke.

A magas hegyek az alig járható kõ és homoksivatagok Marokkót elszigetelik a szomszédaiktól..

Az ország területének több mint a fele 1000 méternél magasabban fekszik. Hegyei az Atlasz láncvonulatához tartoznak. és legyezõszerüen nyúlnak szét az Atlanti óceán partjai közelében. Sikságok, mélyebben fekvõ területek csak az ország nyugati és délnyugati részein vannak.

A Rif hegység északon  az Eurázsiai hegységrendszer afrikai folytatása. Zord vonulatai nagyrészt járhatatlanok. Legmagasabb csúcsa a 2456 m-es DjebelTidiguin

A Középsõ Atlasz délnyugat - északkelet irányban húzódik.

Milyen csodálatos érzés keriti az embert hatalmába, amikor a hálóban látja táncolni a labdát. Önfeledten kiált fel: gól! Mennyi öröm, mennyi boldogság árad e három betûs szóból. Riporterek és nézõk harsogják, barátok és vadidegenek ölelik egymást, hiszen annyira együvé kovácsol bennünket, amikor kedvenc csapatunk nemzeti válogatottunk eredményesen fejez be egy akciót. Akár a nézõtéren, akár a TV elõtt lélekben mi is együtt futunk velük, nem is vesszük észre és lábunk rugásra lendül s ha sikerül a lövés a mi akaratunk, teljes énünk segített a csatárnak.

Az embernek a tévedéshez való jogát az élet szinte valamennyi területén elismerik. A labdarugásban is hibázhatnak a csatárok, a kapus. sõt tévedhetnek a szurkolók is. Csak egy valaki a játékvezetõ az, akitõl hajlamosak vagyunk megvonni a  a tévedéshez való jogot.

"Minden mérkõzés  vezetésére játékvezetõt kell kijelölni..." Ezt a tényt mindenki tudomásul is veszi.Ahhoz azonban, hogy valakit mérkõzések vezetésére jelölhessenek az illetõnek nem kevés adottsággal kell rendelkeznie.

Azt már a játszótereken focizó  gyerekek is tudják, hogy a csapatokban legfeljebb 11-11 játékos lehet. Pedig a labdarugás õskorában meghatározatlan létszámu csapatok álltak szemben egymással. Jóval késõbb 1871-1872-es években amikor rendszeressé váltak a találkozók 11 fõre korlátozták a csapatok létszámát.

Közel 90 évig nem esett szó játékoscserérõl.1959-be az IB ugyan megengedte, hogy cserélhessenek a csapatok, de csak sérülés esetén. Ennek az lett a következménye, hogy a pályákon megszaporodott a sérülések száma, mignem 1967 juniusában a Szabályalkotó Testület alapvetõ változtatást határozott el a III.

Egy napig ujra futballlázban égett Gyõr. Ha még nem is az egyre markánsabbá váló BI-es alakulat miatt, bár Egervári Sándor legénysége 4:1-re gyõzött a Fehérvár ellen., inkább a 25 esztendõvel ezelõtti kétszeres bajnok együttese miatt. Verebes József nyolcvanas évekbeli aranycsapatát ünnepelte a város.

Öröm volt mérkõzésre járni az 1980-as évek elején Gyõrben. A helyi zöld-fehérek ugyanis a Mágus becenevet  kiérdemlõ Verebes József  irányításával végigverték Magyarországot.

Ujra pontokat veszített a a Ferencváros labdarugócsapata az NBII-ben Az ötlettelenül játszó FTC  hátrányból egyenlített a Makó ellen. ( 1:1 ) és az anyagi gondokkal  küszködõ zöld-fehérek egyre messzebb kerülnek a Keleti csoportban a feljutást jelentõ elsõ helytõl. Nemcsak pénze, egyenlõre csapata sincs a Fradinak. Nagyot változott a világ a IX. kerületben. Bõ egy éve majd 10000 ember volt kiváncsi az FTC és Makó csatájára, tegnap viszont alig 3000-en váltottak  belépõt.

A labdarugás története során sokszor változott a játékosok felszerelésérõl szóló szabály, elsõsorban a cipõk miatt. Bármilyen furcsán hangzik is bajnoki, vagy dijmérkõzéseken a játékosok nem kötelesek cipõt viselni., legalább is a szabályok ezt nem irják elõ. Azt viszont igen, hogy trikót, vagy inget, rövidnadrágot, vagy melegítõt, illetve hasonló nadrágot és harisnyát hordjanak.Az sem engedhetõ meg, hogy egyesek cipõben, mások anélkül játszanak.Ha viszont a résztvevõk cipõt viselnek, akkor annak már szigorú elõirásai vannak.

A labda amely  a játék egyik legfontosabb kelléke, már az elsõ irott szabályban is szerepel, mégpedig ugy hogy  a rúgások csak a labdára irányulhatnak. Formájára, nagyságára csak utalásokat találharunk (bõrburkolatú felfújt léggömb, amely akkora, mint egy emberi fej.), súlyára vonatkozóan még ennyit sem.

A szövetségi labda akkor szabályos, ha átlagos kerülete nem kevesebb, mint 68 cm és nem több mint 71 cm., a súlya legfeljebb 453 gramm lehet. Semmi olyan anyagot nem tartalmazhat, amely a játékosok testi épségét vestélyezteti.

A játéktéren kívül két jelzõvonalat találhatunk, az egyik az ugynevezett fényképészvonal, amely a szögletzászlótól 2 méternyire indul ki és a kapuvonaltól a kapufák mögött legalább 6 méterre végzõdik. A fényképészeknek- akik egyébként villaqnófényt nem használhatnak- ezt a vonalat nem szabad átlépniük.A másik vonal amit 1981 óta használnak és alkalmazása ellen a Szabályalkotó Testület nem emelt kifogást ugyancsak a játéktéren kívüli segédvonal. Ezt a sarokzászlótól 9,15 méterre húzzák meg.

"A FIFA aggodalommal kísér figyelemmel minden olyan irányzatot, ami a labdarugás körében fokozódó tömegben elõforduló büntetendõ erõszak okoz. Teszi ezt akkor is, ha az ilyen rendzavarást okozók a labdarugást kedvelõknek csak egy csekély kissebbségét jelentik is, hiszen ez komoly  veszély a labdarugás jövõjére. Az ilyen jelenségek nem korlátozódnak csak a labdarugásra, hanem kifejezik azt a társadalmi nyugtalanságot is, amely kereskedelmi, politikai és szociális téren feszültségeket okoznak számos országban

A FIFA azonban a lehetõségeinek keretein belül nem akarja kivonni magát a játékosok és a nézõk befolyásolásának munkájából, a sportszerûség kivánalmainak megfelelõen.

1. A jó szurkoló tudja, hogy a foci játék, öröme is, keserûsége is néhány óra, néhány nap múlva elmúlik, s megint kezdõdik minden elõlrõl.
2. Nem feledkezhet meg arról, hogy a nézõtéren nõk és gyermekek is helyet foglalnak. Nem mindegy, különösen a fiataloknál, hogy mit látnak és hallanak az idõsebbektõl.
3. Nemzetközi mérkõzésen, itthon és külföldön, nemcsak az egyént, a szúrkolót, hanem egész közösségünket is megitélik a magatartás alapján.
4. Fegyelmezett magatartásunk megnyugtatóan hat izgatotabb társainkra.

1. A szurkoló a labdarugójáték egyik legfontosabb résztvevõje., sõt napjainkban a csapatok mûködésének feltétele. Azt is mondhatjuk, hogy a megelõzõ feltételek érte vannak. A mérkõzésen dialektikus mérkõzésrõl beszélhetünk, a játékosok, a játékkal hatnak a nézõkre, azok viszont a játék milyenségére. Az egyesületek, legfõképpen a játékosok számítanak a klubhû szurkolókra, a játék örömét osztják meg velük.
2.  Milyen a jó szurkoló?
3. Szereti a sportágat, lehet hogy korábban õ maga is ûzte, vagy most is játszik valamelyik alacsonyabb osztályban, esetleg kispályán.

A már harmadik sikertelen EB pályázat után Magyarország továbbra sem tud egy modern, tömegeket befogadni képes stadiont felmutatni. Eddig a legendás, ámde omladozó Puskás stadion ujjáépítésének ügye  rendszeresen egy-egy  versengõ pályázat  részét képezte. Cardiff után azonban  le kell számolni azzal az illuzióval, hogy valamikor is esélyünk lesz foci EB, vagy valamilyen futballdöntõ megrendezését megkapnunk legalább egy modern stadion komlexum felmutatása nélkül.

A játékvezetők nemcsak a hálókat, de a pálya valamennyi tartozékát ellenőrzik mérkőzés előtt. Ezt olyan időpontban kell elvégezni, hogy ha hiányosság merülne fel, a rendező egyesületnek legyen lehetősége a hibák kijavítására. Ez kötelessége! A hálók állapotát, amelyek kenderből, jutából, vagynylonból készülhetnek, érthetően, fontos okból ellenőrzik. Az esetlegges hibás, , lyukas, kellően nem rögzített hálók súlyos bonyodalmakhoz vezethetnek.

A kapus ezen a területen belül amelyet büntetõterületnek neveznek, kézzel játszhatja meg a labdát. Kirugáspk, szabadrugások alkalmával a labdának a mezõny felé el kell hagynia ezt a területet. Ha a védõcsapat valamelyik játékosa  a 16 1/2-esen belül olyan szabálysértést követ el, amelyért a mezõnyben közvetlen szabadrugás jár. "itt" 11-es (büntetõrugás) at ítélet. Egyrészt ennek végrehajtásához szükséges a 22 cm átmérõjû pont, amelyet a kapuvonalra merõlegesen (képzeletbeliegyenes) 11 méterre mérnek ki, másrészt e pontból (természetesen mindkét kapunál) 9,15 méter sugarú körívet húznak a büntetõterületen.

Már bánja Dougal bíró, hogy a jogos 11-es helyett kiállította Gera Zoltánt a török-magyar labdarugó EB selejtezõn szerdán. A skót bírónak nem adtak engedélyt fõnökei, hogy nyilatkozzon az esetrõl, ám egyik magyar ismerõsének a korábbi partjelzõ Székely Ferencnek elismerte, óriásit hibázott, amikor partjelzõjére hagyatkozva a magyar csapatot sújtó itéletet hozott. Döntését azzal magyarázta, hogy partjelzõje, Alan  Cunningham "bevitte õt az erdõbe".

Újra kiváncsiak a szurkolók a magyar labdarugó-válogatottra. Két nappal a a Magyarország- Bosznia- Hercegovina Európa bajnoki selejtezõ elõtt már alig lehet jegyet kapni a pénztárakban. A székesfehérvári stadionban 10000 nézõ foglalhat helyet, de azok közül akik ott akarnak lenni a meccsen, a legtöbben már meg is váltották a belépõiket, amelyek a felnõttek számára 2000, a diákoknak pedig 1500 forintos egységáron kaphatók.. Aki a meccs napjára akarja halasztani a biléták megvásárlását, szinte biztos, hogy lemarad a találkozóról.

Mégsem kell temetni a Ferencvárost! Mindenki meglepõdött amikor a Kincstári Vagyoni Igazgatóság (KVI) bejelentette, hogy a várakozással ellentétben senki sem nyújtott be érvényes pályázatot a Ferencváros Üllõi uti ingatlanjára, amelyért legalább 8,6 milliárd forintot kértek.

Nagyot fordult a helyzet, az angol Kevin McCabe (59) sajtótájékoztatón saját maga jelentette be, hogy õt és a nemzetközi ingatlapiacon jegyzett cégét a Scarborough-t, valamint futballklubját a Sheffield Unitedet érdekli az együttmûködési lehetõség.

Alapkövetelmény a játéktérrel kapcsolatban, hogy az a játékra alkalmas legyen, ami azt jelenti: állapota nem veszélyeztetheti a játékosok testi épséégét, a labdának a pálya egész területén megjátszhatónak kell lennie!

A mpálya méretei: A futballpálya téglalap alaku, maximális hossza 120 méter, minimális 90 méter, szélessége: maximum 90 méter minimum 45 méter. A nemzetközi mérkõzéseket legalább 100 X 64 méteres pályákon lehet játszani.

A labdarugó pálya tartozékai:

A kapuk, a zászlók és a határjelzõvonalak

A kapuk mérete 2,44 X 7,32 méter, fából, fémbõl, mûanyagból készülhet.

2007. szeptember20. Eddig ketten haltak meg Wipha tájfun miatt Kinában, ahol kétmillió embert átmenetileg menedékhelyre költöztettek. A közelgõ itéletidõ miatt Sanghajban a nõi labdarugó-világbajnokság mérkõzéseit is elhalasztották.

Kina keleti partvidékén,Tajwanból betörõ Wipha tájfumnak 2 halottja van. Hétszáz lakóépületet rombolt le. A vihar sorra szakítja le az elekktromos vezetékeket. Az áldozatok halálát is áramütés okozta. Az áramellátás 1800 településen megszakadt.

A futballjátékban minden személynek, tárgynak megvan a meghatározott szerepe. Még a nézõ sem lehet külsõ szemlélõ, a pályán történõ események magukkal ragadják.A lelátókon ülõ, vagy a tv képernyõje elõtt izguló szurkoló sokszor nem bosszankodna feleslegesen egy-egy jelenet láttán, ha tudná, hogy mi miért történik a pályán. Sokszor csak arról van szó, hogy a játékhoz szervesen odatartozó, a szabályokat jól ismerõ játékvezetõ olyat látott, amit a nézõ nem vett észre.

Magyarországon még nem készült hivatalos szennylista, csak a legterheltebb levegõjû teleoülések sorrendjét hozza idõnként nyilvánosságra a szaktárca. A nem hivatalos toplistákat a környezetkárosítás kiterjedtsége és mentesítés alapján szokták felállítani. Ezen az alapon a legszenyezetebb vidéknek a magyar Duna szakasz tekinthetõ. A folyam a WWF adatai szerinta tíz legveszélyeztetebb élõ folyó egyike a világon.  A problémák többsége a Pozsony és Belgrád közötti folyószakaszon, vagyis nagyrészt magyar területen tapasztalható.

A tenger és óceánok alját néhol több tizezer kilóméteres szakaszon repedésvölgyek tagolják. Ezek mentén az izzó magma áttörve a  kérget az óceán aljára ömölhet, és ekkor érintkezik az óceán vizével. A feltörõ láva  sokszor hatalmas gáztömegek kiséretében érkezik. A gázok a tengerviz áramlása közben elszakadhatnak, attól a helytõl ahol felszinre törtek.Ezek a gázdus viztömegek egyszer csak egy kiszámithatatlan helyen és idõben felszinre kerülnek. A gázok a folyadéktól elkülönülnek és intenziv pezsgés kiséretében a légtérbe lének.A gázok a viz felszinén, illetve bizonyos magasságra felhalmozódnak és ott különféle fizikai és kémiai reakciókat produkálnak.

A sajtó évtizedek óta említ olyan eseteket, amelyek a Bermuda háromszöghöz kapcsolódnak. Számtalan titokzatos eseményt irtak le és elemeztek már.

A legelsõ eset amely megrendítette az embereket, egy Mary Celeste nevû hajóval  volt kapcsolatos. 1872-ben történt, hogy az angol Dea  Gratia nevû hajó New Yorkból  Gibraltár felé tartott, amikor találkozott egy furcsa hajóval. Közelébe érve a kapitány megdöbbenve tapasztalta, hogy a hajó a Mary Celeste , amely akkor már egy hónapja elhagyta New York kikötõjét, majd nyomtalanul eltünt.

szeptember 16-án vasárnap Thaiföldön repülõgépszerencsételség történt, amelyben 89 ember vesztette életét. A túlélõknek szénné égett holttesteken  keresztül kellett kimenekülniük, a gépbõl.

A túlélõk beszámoltak a borzalmakról, amit át kellett élniük a gépen.

A thai hatóságok szerint a gépen a személyzettel együtt 130-an utaztak, és 89-en szörnyet haltak a balesetben. Az áldozatok között 34 thai utas és 55 külföldi nyaraló volt.. A túlélõk szerint a gép pillanatok alatt lángba borult, az utasok szénné égtek.

Minden mûvészi alkotást, tehát az íróit is, megszámlálhatatlanul sok szemontból itélhetjük meg. A szempont szó szerinti értelmében azt a pontot jelenti, ahol mi magunk, a mûalkotás szemlélõi állunk. Mindenki a maga tudása, érzelmei, sokszor elfogultságai alapján itélkezik. Egyik ember közelebb tud kerülni a mûalkotáshoz, a másik hidegen, távolról szemléli. Kétségtelenül hatással vannak itéletünkre az iskolában tanult szabályok is, s a mûvésznek sokat kell erejébõl arra fordítania, hogy az ilyenfajta elfogultságot legyõzze bennünk.

Nem mindenki tud olvasni, aki az ábéabot megtanulta. Sõt az sem tud olvasni, aki a középiskolában szorgalmasan megtanulta a stilus kellékeit, a mûfajok elméletét és az irodalomtörténetet.

Ellenben vannak akik nem tanulták meg  a kellékeket, az elméletet, a történetet, és tudnak olvasni.

Az író mûve még nem készült el, azzal, hogy megírták és kinyomtatták. A Raffaelo-kép sötét szobában, vagy a IX szimfónia kottája olyan házban, ahol senki sem ért a muzsikához, vagy a ház leánya kuplékat dönget a zongorán: halott kincs.

Az idegen nyelv szókincs, nyelvtana megtanulható, de az amit nyelvi fantáziának nevezünk, tehát a kifejezés képszerûsége, vagy plaszticitása, mélyre nyúló gyökerekkel kapaszkodik az anyanyelvbe. Bármily eredeti képet alkot is a költõ, ez igazán képpé csak a vele egy nyelvet beszélõk lelkében válik.

Az iró, a költõ képzeletének nem egyetlen, sõt talán nem is legfontosabb munkája, hogy helyzeteket, történeteket talál ki, környezeteket vagy tájakat elevenit meg

A zene alapvetõ rokonsága a költészettel az, hogy érzelmet, hangulatot fejez ki.  Érzelmi és hangulati eleme van az epikának és a drámának is, ez magyarázza kapcsolatukat a zenével.. A kifejezés formáját tekintve a kétfajta mûvészetnek egyetlen közös tulajdonsága a ritmus. Döntõ külömbség köztük, hogy a zene kifejezõ eszköze a puszta hang, a költészeté a nyelv, a szó. Ez annyit jelent, hogy a költészet az érzelmet, a hangulatot is csak az értelem segítségével tudja kifejezni.

Az Al-Kaida állhat a londoni merényletek hátterében. Hét robbantás rázta meg Londont, csütörtöki nap délelõttjén. Több tucat a halottak száma, és rengeteg a sebesült. A robbanásokért az Al-Kaida vállalta a felelõsséget. Az elsõ metro robbanás a Liverpol Sreet állomáson következett be. E megálló mellett áll az Európai Ujjáépitési  és Fejlesztési Bank székháza. Kicsivel késõbb az Aldgate

állomáson az Edware Roadon a King Crosson illetve az Old Strect Aud Russel  Sguare környékén robbantak fel bombák.

Négyszáz ember tünt el kedden egy bangladesi komp katasztrófa során. A 600 utast szállitó hajó Dhoko város közelében a megáradt folyón örvénybe került és elsüllyedt.

Az elsõ jelentések szerint 200 utas, aki ki tudott uszni a partra, megmenekült.

A monszum esõk érkeztével a folyók megáradtak, ez okozhatta a tömeg katasztrófát.

Bangladesnek ezen a vidékén a Bengáli öbölbe ömlõ folyóban évente rendszeresen százan halnak meg hasonló szerencsétlenségekben.

Az ország 20000 kompja közül mindössze 8000 regisztrált.

A Challenger katasztrófa volt az elsõ amerikai ûrkatasztrófa.1986.január 28-án STS-51-L küldetés keretében indított ûrrepülõgép 73 másodperccel az indítás után megsemmisült. A fedélzeten tartózkodó 7 ûrhajós meghalt.

Greg Jarwis

Crista McAulife

Ronald McNaur

Ellison Onizula

Judith Resnik

Michael Smith

Dich Scobee

A késõbbi vizsgálatok során arra a következtetésre jutottak, hogy az egyik gyorsitófokozat szigetelõgyûrûje okozta a balesetet. Az amerikai emberes ürrepülés csak több mint  két éves szünet után 1988 szeptember 29-én folytatódott a STS-26 küldetéssel.

Független állam Róma északnyugati részén, a pápa otthona és a római katolikus egyház központja. 0,5 négyzetkilóméter a területe, a világ legkisebb állama. Lakóinak száma:1000.

Pénznem: vatikáni lira, közforgalomban olasz lira, 1 vatikáni lira = 100 centesimo Hivatalos nyelve olasz, latin. Népe olasz és egyéb. Vallás: római katolikus

A VIII. században alapított egyházi állam hatalma a középkorban egész közép Iáliára kiterjest. Az olasz államot a pápák csak 1929-ben ismerték el.

Az esszé külömbözik a tudományos értekezéstõl, ámbár természetesen az sem lehet meg bizonyos irodalmi tulajdonságok nélkül: annak is van szerkezete, ahhoz is kell stilusbeli készség, irni tudás, sõt a képzeletnek egy igen értékes fajtája is.. Ilyen képzelet nélkül a tudomány nem haladhatna. A tudományos értekezés szakembereknek szól, akiknek magát a tárgyat megmagyarázni nem szükséges, még kevésbé ügy elõadni, hogy érdeklõdésük feltámadjon iránta. A tudományos értekezés célja az, hogy valami uj eredményt az érdeklõdõ tudósokkal közöljön, vagy hogy egy tudományág ujabb haladását összefoglalóan ismertesse.

Az irodalom jövõjét illetõ aggodalom  nem egészen mai keletû. Az irodalmi mûveltséget a még gyerekcipõben járó rádió, és a gomba módra szaporodó filmszinházak kezdték veszélyeztetni. A veszély nemcsak abból állt, hogy ezek a technikai eszközök sokat elvesznek az olvasásra szánt idõbõl, hanem fõként abban, hogy túlságosan megkönnyítik az ugynevezett mûveltség megszerzését., ezzel felületessé teszik azt, ami elmélyült komoly munkával kellene megszerrezni.

A dráma szigorúan megszabott keretben, a szereplõ személyek párbeszédeinek formájában szemben álló erõk összeütközését tárja a nézõk összegyûlt tömege  elé. Cselekvést ábrázoló mûvészi játék, amely a valóság illúzióját kelti, de egyben jelképesen az egész világra nyújt kilátást.

A keret idõbeli és térbeli. 2-3 óra alatt játszódik le.A térbeli keretet a mai szinpad fizikailag is érezteti a szinpad keretével, a zárt díszlettel, a nézõteret a szinpadtól elválasztó függönnyel.

A novella az események világos, rövid exponálásával, gyors és lüktetõ menetével hasonlít a drámához, vagy a balladához. A magyar novella olyan, mintha asztal fölötti anekdotázásból fejlõdött volna ki. Ez nem akadálya, hogy tárgya és elõadása tragikus legyen.

A rövidebb lélegzetû prózai epikának a novella mellett egymástól kisebb, nagyobb eltérést mutató fajtája alakult ki az irodalomtörténet folyamán.

Helyzet, vagy jellemkép az életkép.

Az ujságtárca valóságos spanyolcsizmába szorította a novellairókat szûkre szabott terjedelmével.

A regény hosszabb terjedelmû elbeszélés, amely külsõ, vagy belsõ történések elõadása útján ad képet a világról,emberrõl és társadalomról. Egyre nagyobb szerepet játszik a szerzõ mesealkotó kombináló fantáziája: fontosabbá válik a szerzõ egyénisége, mondanivalójának eredetisége. Kívülrõl nézi az embert és a világot.

Két nagy típust külömböztetünk meg, aszerint, hogy a külsejét vagy a belsejét ábrázolja-e a világnak.

A kalandregény tisztán eseményeket ábrázol, mint az epika s az események külsõ kereteit irja le.

Az eposz nagyarányú, nyugodt menetû verses elbeszélés. Szabályait a homéroszi költeményekbõl vonták le. A Homérosz nevét viselõ  két nagy költemény az Illiász és az Odusszeia az ie. VIII századból valók. Hogy valóban Homérosz nevû  költõtõl származnak-e és, hogy mind a kettõnek ugyanaz volt-e a szerzõje nem tudjuk. Akárki volt Homérosz, mûvelt, mestersége hagyományait ismerõ és felhasználó költõ volt. Hexameterei tökéletesek Meséjének hosszú évtizedekre nyúló anyagát nagy szerkesztõmûvészettel vonja össze és csoportosítja egy fõ esemény köré.

Az epikus költészet a külsõ világot ábrázolja, térben és idõben. Az elbeszélés tárgya az elbeszélõtõl független külsõ világban lejátszódó cselekvés, amely az idõnek, többnyire a multnak bizonyos tartalmú részét tölti ki. Az elbeszélés megteremtõje az az õsi szükséglet, hogy megtörtént, vagy megtörténtnek vélt eseményeket rögzítsünk és másokkal közölhessünk. Epika és történetírás egyazon tõbõl ered. A tudatosan kitalált történetek elmondása késõbbi fejlõdés eredménye.  Mese és valóság kezdetben még összefolyik.

A lírai kifejezésnek a költészetben hangulat és alkalom szerint más más formái alakultak ki.

A lirai kifejezés legegyszerûbb formája a dal. (dallamra szabott költemény )

Egyéni érzelmet fejez ki, de úgy, hogy viszhangot verjen a közösségben.

A klasszikus lírai mûfajok közül nagy változáson ment keresztül az elégia.Eredetileg disztichonokban írt szerelmes vers volt., érzéki jelenetek festésével. A XIX század folyamán nyerte a mûfaj mai értelmét. Bánatos hang, néha csak hangulattal, néha valami gyászos eseménnyel kapcsolatban, mely a költõt elmélkedésre ösztönzi.

Értelmét a görög líra, vagyis lant szó adja meg. A vers a legrégibb idõkben ének volt, a görögöknél az éneket lanttal, vagy fuvolával kisérték. A költõk mindmáig ritka esetekben térnek el a vers énekelhetõ formájától..A költeményeket gyakran szokták megzenésíteni. A költõ nemegyszer mondja magáról, hogy énekel. Közkeletû kifejezés: megénekelni valakit, vagy valamit.

Dajkadalt, siratóéneket, szerelmes verset, harci riadót messze a történeti idõk elõtt is énekelt az ember.

Az író birtokában van a kifejezés és a mûvészi megformálás titkának, szerkeszteni tud, stílusa van.Tökéletesen  nem határozható meg, hogy ki az író, mert nem tudjuk meghatározni, minden elemére bontani titokzatos adományát, a tehetséget, még kevésbé a tehetség titka, kivételes fajtáját, a lángelmét, a zsenit.

Hogy mi a tehetség, amitõl a kifejezés, megformálás stb mûvészete függ azt nem tudjuk, de ismerjük néhány alkotórészét, ismerünk szellemi, lélektani és erkölcsi tulajdonságokat, amelyek ezerféleképpen keverednek, más, más hangsúlyt és jelentõséget nyernek, de egészen sohasem hiányoznak.

A stílus több, mint a szavak helyes megválasztása az értelmi, vagy hangulati kifejezés szempontjából. Ha csak ennyi lenne, akkor okos és mûvelt emberbõl könnyen faraghatnánk írót.  A stilusban benne van mindez, de azonkívül benne van, részben tudatos gond és fáradozás árán, részben öntudatlanul az író egész egyénisége. Gyakorlott finom érzékû olvasó megismeri egy jellegzetes, egyéni stílusu író mûvét még akkor is, ha a nevét nem látja.

A legegyszerûbb olvasóval is, aki aki soha hírét sem hallotta stílusnak, megesik, hogy egy stílushibát, stílustalanságot észrevesz, és azt mondja: ez a mondás, szó túlságosan finom, vagy durva ezen a helyen, kirí a röbbi közül.

Az életbõl nyersen átvett tény nem hat igaznak. Ha szomorú, s a szerzõ azt állítja, hogy mindez pontosan így történt vele, személyesen részvétet érezhetünk iránta, de maga a mû akkor sem hat ránk, ha vidám akarna lenni az eset, akkor a hatás még szomorubb.

Mi tehát a megformálás? Az, hogy a megfelelõen összeválogatott, általánosan jellemzõ szavak kellõ helyükre kerüljenek. Ez annyit jelent, hogy meg kell tennünk valamit, amit  az élet sohasem tesz meg: a mûvet meg kell szerkesztenünk.

A költõi nyelv nem sokban tér el a hétköznapi nyelvtõl.

Az elbeszélõ, vagy a szinpadi irodalom nyelve meg éppen nem. Voltak irodalmi irányok, amelyek a hétköznapi élet dolgaít, ha egyáltalán megemlítették, csak finomlodó körülírással fejezték ki. A mai iró igyekszik azt a látszatot kellteni, hogy a történetet egy közvetlen egyszerûséggel, s ugyanazokkal a szavakkal írja meg, ahogy a barátjának elbeszélné, ha párbeszédet szõ a történetbe, az olyannak látstik, mintha az életben szóról, szóra úgy hangzott volna el.

A kifejezés helye vezet el a meghatározás utolsó, fontos tényezõjének megmagyarázásához. A kifejezés, az általános érvényû szó megtalálása igen fontos,, de még az sem elég, hogy a mûvet mûvé, az életnek nyers darabja helyett irodalmi alkotássá tegye..

 A szót nemcsak megválasztani kell helyesen, hanem elhelyezni is: oda , ahol általános jelentõsége kellõ erõvel érvényesül.

 

A maga helyén a legegyszerûbb szó nagyobb hatást tehet, mintha válogatott nagy szavak tucatjával dobálódzunk.

Olyasvalamit. ami a nem iró embernek sohasem, vagy csak véletlen, ritka pillanatban sikerül: éreztetni egy érzelemnek, vagy eseménynek általános, örök emberi; tehát mindannyiunkat érdeklõ voltát.

Az emberi élet nagy eseményeit mindnyájan átérezzük, átéljük. Szerelmesek vagyunk, boldogan, vagy boldogtalanul. Gyermekünk születik, átéljük a szülõ minden boldog reménykedését.

A gyermek távol van, beteg, meghal. A legnagyobb emberi érzések viharzanak végig a lelkünkben.

Az olyan irást, amely emberi érzelmeket, emberrel történt vagy vele vonatkozásba hozható eseményeket vagy jelenségeket kifejez, vagy mûvészien megformál.

Bontsuk szét elemeire ezt a meghatározást!

E meghatározásból az látszik, hogy mindennek mértéke az ember. Az embert csak az érdekli, amit õ érez, ami megtörtént, vagy megtörténhetik vele, legalábbis kapcsolatba lehet a sorsával.

Az õsi mitoszok, hitregék egész isten világot építettek fel, de ezek az istenek nem egyebek hallhatatlansággal felruházott embereknél, akik éppen úgy sírnak, nevetnek, haragszanak, gyûlölködnek, mint mi, nagyon szoros kapcsolatban vannak az ember sorsával, segítik, büntetik, jó akaratukat áldozatokkal kell megszerezni, a haragjukat beletörõdéssel tûrni. 

Tehát amit a hitrege az istenekrõl mond éppen úgy vagy még jobban érdekli az embereket, mintha magukról lenne szó.

Az étkezési szokások kialakulásában a gazdasági, földrajzi és egyéb tényezõk mellett szerepet játszik az olasz életfilozófia is.  Az olaszok szeretnek enni, kedvelik a jó ételeket, ami nem feltétlenül drágát és különlegeset jelent.

 A legegyszerûbb ételt is olyan odaadással, mondhatni szenvedéllyel készítik, fogyasztják és vitatják meg ,mint a drága vendéglõk luxus fogásait.

Az átlagember napi étkezésére az olcsó tésztaételek a jellemzõek. Ezekbõl a tésztákból mi csak néhányat ismerünk.

Ie. 390. junius 18ról 19-re virradó éjszaka az Allia folyó mentén elterülõ sikságon a gallusok súlyossan megverték a római sereget, utánna betörtek a városba és felgyújtották. A Palatinus Caelius halom  között levõ zsupfedeles viskókban, bódékban, mûhelyekben felhalmozott sok-sok gyulékony anyag gyorsan tüzet fogott.  A délnyugat felõl érkezõ erõs szél (libeccio), a tüzet gyorsan tovább vitte és hamar elhamvasztotta a Circus Maximus fából ácsoltt lelátóit.

A merényletek óta  idén elõször esik  szeptember 11-e szintén keddi napra. Megemlékezéseket tartottak az Egyesült Államokban a 2001, szeptember 11-i terrortámadások hatodik évfordulóján. New-Yorkban- a korábbi évekhez hasonlóan - négyszer  egy percre néma csönddel tisztelegtek az áldozatok emléke elõtt. Michael Blloomberg polgármester mondott beszédet a lerombolt Világkereskedelmi Központ helyszíne közelében, ahol idén is felolvasták az áldozatok neveit.

Négy elcsendesülés jelezte azokat a pillanatokat, amikor hat éve ennek a napnak reggelén az eltérített repülõgépek az ikertoronyba csapódtak, majd az épületek leomlottak.

Romolus és Rémus, az ikerpár anyja Rhea Sivia Vesta papnõ , apjuk Mars isten volt. A szülõk úgy határoztak, hogy nem ölik meg a gyermeküket, hanem a sorsukra bizzák õket, csináljanak az istenek velük amit akarnak. Fûzfából teknõt  faragtak és abba tették a csecsemõket.  A folyó víze felkapta a teknõt és az akkor épp megáradt Tiberis magával sodorta az ikreket. Végül egy vén fügefa lábánál megakadt a teknõ. Isteni apjuk Mars egy anyafarkast küldött hozzájuk, egy fiait elvesztett félelmetes vadállatot.

A legendák szerint 753. április 21-én alapította a várost Romolus és Rémus. Hét dombja közül a Palatinuson a Capitalinus föld és vár palánk vár épült., majd pár száz év elteltével a többi domb benépesítésével kialakult az ókori Róma képe. Romolus és Rémus  saját területüket elkerítve, falakat emeltek. Rémus gondtalanul átugrotta a fivére falát és Romolus ezért meggyilkolta õt. A várost Romolusról Rómának nevezték el. A mocsaras területek lecsapolásával további területeket nyertek, majd a Palatinus és a Capitolinus közti völgyben kialakult a városközpont a Fórum.

Idegenforgalmi felvilágisítás: Via Marghera 2-6.

                                               Via Parigi 5-11

                                               Termini Pályaudvaron

                                               Fiumicinói repülõtéren

                                               Piazza della Republica 64

Szállodák:: Rómában több száz szálloda van, igy még a részleges felsorolásukra sincs lehetõség

                    A város minden részén találhatók külömbözõ kategóriáju szálláshelyek.

Kirándulás Ostiába

Kirándulás Tivoliba

Kirándulás az Albanói hegyekbe

Körutazás Rómából Palestrina, Fiuggi és Subiaco érintésével

Rómából L' Aquillán át Pescarába

Rómából Porto d' Ascoliba, onnan Riminibe

Utak Rómából Nályba

Rómából a tengerpartra, az Adriai partvidékre is el lehet jutni.

A Vatikáni kertekhez a muzeumi fõbejáraton át, vagy a Szent Péter templomtól balra lévõ kapun, az Arco delle Campanén át mehetünk. A legfõbb látnivaló IV Pius pápa nyaralója, a Casino Pio. 1533-tól 1562-ig épült Pirro Ligorio és Peruzzi  tervei szerint.

A gyönyörûen gondozott növényzeten kívül, több szökõkut díszíti a parkot, legszebbek a Fontana dell' Aquilone és a Fontana dell' Sacramento, azaz a sasnak és a szentségnek a kútja.

A kert megtekinthetõ része XVI-XVII századi olasz kertépítés hatásos példája.

A térképek galériája után irányjelzõ táblák segítségével jutunk el abba a négy szobába, (stanzába) melyeket Raffaello falfestményei díszítenek. A mûvész II. Gyula pápa hívására 1508-ban érkezett Rómába.és ezeknek a szobáknak a kifestésén haláláig , 1520-ig dolgozott tanítványaival együtt. Az utolsót a Constantinusról elnevezett termet  már tanítványai fejezték be. Az elsõ 3 szoba gyakorlatilag Raffaello alkotásainak tekinthetõk, mivel tanítványai az õ állandó irányítása mellett segédkeztek neki.

A kápolnához a stanzák bejáratától vezet le a lécsõ A Cappella Sistina IV. Sixtus rendeletére épült.1473-1481 között.Világhírét Michelangeló világhírû freskóinak köszönheti. A 40 méter hosszú  és 13 méter széles termet Mino da Fiescole márványkorlátja két részre osztja.

A mennyezet falfestményeit Michelangeló (1475-1564) viszonylag fiatalon 1508-1512 között készítette. A középsõ kilenc mezõ a bibliai teremtéstörténetet ábrázolja a sötétség és a világosság elválasztásától Ádám és Éva  teremtésén át egészen Noé részegségéig.

A múzeumokhoz a bejárat a Viale Vitacanóról van. A hatalmas és évszázadokon át épült palotaeggyüttesben  a múzeumok és a kiállitások egész sorát láthatjuk, a Sixtusi kápolnával és Raffaelo stanzáival együtt.

Futólagos megtekintésük is több napot vesz igénybe, ezért tanácsos eldönteni, hogy mit akarunk megnézni.

Antik gyûjtemény

Etruszk gyûjtemény

Galléria degli Arazzi

Galléria delle Carte Geografhice

Gregorio Profáno

Museo Prio Cristiano

Museo Storico

Raffaleo stanzái

V.

Basilica di San Pietro in Vaticano

Szent Péter hagyomány szerinti sírja fölé már nagy Constantinus császár is templomot emeltetett., melyet 326-ban szenteltek fel. Ez a bazilika a XV. század közepe  tájára annyira roskataggá vált, hogy ujjáépítésére, vagy egy uj bazilika emelésére kellett gondolni. Végül is II. Gyula pápa a XVI század elején, rászánta magát a régi bazilika lerombolására, és egy uj építésére. Bramante tervei szerint.A pápa és Bramante halála után Raffaelo, Giuliáno, Sangallio, Peruzzi, majd 1546-ban Michelangelo vette át a munkálatok irányítását.

A Szent Péter  tér:(Piazza di San Pietro). Tervezõje:Gian Lorenzo Bernini ( a barokk Róma legnagyobb építõmûvésze)

1660-as években az uj Szent Péter templom már készen állt, helyén volt a nagy obeliszk, a jobb oldali monumentális szökõkút is.

Bernini egy elipszis alakú teret alakított ki.,melynek középpontjában áll az obeliszk, és 240 m hosszu tengelyén a két szökõkút. A templom középvonalában is haladó és csak 190 m hosszú kistengely meghosszabításában  Bernini még egy trapéz alakú térséget is kialakított.

Az ókori és a középkori Róma a Tiberis bal partján épült ki. A jobb parton csak elszórt villaépületek voltak. Csak a középkor vége felé létesült itt nagyobb település, igazi jelentõségre pedig akkor tett szert,amikor a pápák a XV. század végén itt a vatikáni halmon, a Nagy Constantinus által épitett Szent Péter Bazilika szomszédságában alakitották ki, uj rezidenciájukat. Ezenkívûl a folyó jobb partján csak egy monumentális ókori épitmény emelkedett..Hadrianus császár  mauzóleuma.

Még a II. világháboru elõtt ugy tervezték, hogy Róma déli külvárosában, az Ostiába vezetõ ut mentén 1942-ben világkiállitást rendeznek. Ebbõl ugyan semmi sem lett, de a kiállitás kezdõbetûivel, az E.U.R. (Esposizione Universále di Róma ) elnevezéssel jelölik az itt kialakult impozáns, modern városrészt. Az 1960-as Olimpiai játékok alkalmából továbbfejlesztették, és igy ez a városrész a modern épitészet iránt érdeklõdõk számára  valóban látványos.

A Sport Palota: Egy mesterséges tó partján emelkedik Pier Luigi Nervi és Marcello Piacentini világhírû, kerek, vasbetonból, acélból és üvegbõl készült nagyméretû épitménye méltán lett a hasonló rendeltetésû csarnokok példaképe.

Caracalla fürdői: A legmonumentálisabb ókori épitmények közé tartozik

A Scipiók sírja

A Szent Callixtus katakomba

Szent Sebestyén templom

Caecilia Metelia siremlék

A Szent Pál kapu

S.Paolo fuori le Mura: A falakon kivüli Szent Pál bazilika

A Santa Maria in Cosmedion-templom oldalán haladó Via della Greca folytatása a Via del Circi Massimo. Ez a Circus Maximus azaz a Nagycirkusz oldalánál vezet végig. A csekélyke maradványból már alig lehet látni, hogy valamikor 20000 ember számára volt itt ülõhely , hogy végignézhessék az ókorban oly népszerû kocsiversenyeket. A Cirkus túloldalán a Palatinus dombot, a császári palotákhoz tartozó épitményeket látjuk. A Cirkus másik oldalán pedig a Aventinusnak nevezett domb magasodik.

A Via del Corso a Piazza Veneziától a Piazza delPopolóig húzódó fõutvonal, melyet számos szép barokk palota éstemplom szegélyez. A Piazza Corona a város egyik forgalmi csomópontja, amely nevét az ott emelkedõ diadaloszlopról (Colonna) kapta.

Marcus Aurelius oszlopa: csigavonalban tekeredõ dombormû. 30 m magas oszlop ábrázolásai a mai Dunántúl védelmére  vonatkoznak. Tetejére V, Xixus pápa Pál aposatol szorát helyezték.

Santa Maria del Popolo: XV századi  reneszánsz stílusu templom homlokzata barokkos.

Az ókori városközpont: Piazza Venezia a város egyik földrajzi és közlekedési központja.

Célszerû a városnézõ sétát itt kezdeni

Palazzo Venezia: a tér névadó palotája a XV. század második felében épült reneszánsz stilusban. A Szent Márk templom köré épült, illetve azt is magába foglalja. A templom barokkos stilusú kupola mozaikja IX. századi.

II. Viktor Emánuel emlékmû: hatalmas fehér márvány épület.A Capitaliumra felvezetõ széles rámpaszerû díszlépcsõ Michelángeló  tervei szerint készült.

Rómát, a hagyomány szerint ie. 753.ban Romolus alapította. A mondák körébe veszõ 7 király uralkodása után, a római köztársaság kora következett. ie. 509-31-ig. Innen számíthatjuk Augustus egyeduralmának, a római császárságnak a kezdetét. A császárság isz. 476-ig tartott. A Rómában látható ókori emlékek többsége császárkorszakból való. Az isz. 1 század folyamán a Római birodalom a Földközi tenger melletti területeken kívül magába foglalta a mi Dunántulunkat is.

Ugyanannyian fizetnének, hogy hirdetésmentesen jussanak hozzá tv és rádió műsorokhoz, mint ahányan elfogadják, hogy az ingyenességért cserébe reklámokkal tüzdelik meg az adást. - derül ki  Szonda Ipos felmérésből, irja az fn.hu.

Téves az a következtetés, hogy a képzettebb és tehetősebbek hajlanak inkább arra, hogy fizessenek a reklámmentes tartalomért,- mondta Porfés Tamás a cég médiakutatási igazgatóhelyettese, aki szerint ennek ép a forditottja az igaz.

A digitális technika legnagyobb elõnye a versenyhelyzet kialakulása. A kábelesek senkivel sem versenyeznek, mert rendszerint  monopóliumuk van az adott területen. A jelenlegi földi tv és rádió hálózatok nem versenytársai a kábeles rendszernek, mert  egy 3 televiziós csatorna nem lehet versenytársa egy 50-60 programos adóhálózatnak. Tehát nem indul meg a verseny, nem lesznek olcsóbbak a programok és jelentõs számú nézõ, hallgató van akihez nem jut el sok program, mert a kábeles lefedettség ma 55-60% körüli.

(Hivatkozás: Antenna magazin )

A DRM ( Digital Rádió Mundial ) a mostani közép és rövid hullám digitalizálását tûzte ki célül.

Az elsõ cél: hogy nagyon jó digitális mono minõségben lehessen hallgatni a rádiókat középhullám digitális illetve rövidhullám digitális sugárzásban több programmal. A DAB-nak és a DRM-nek is kisebb az energia felhasználása, mint az eddigieké. Sokkal több programot sugároznának egy sávban igy csökkennének a költségek.Tehát költséghatékonyabban lehet mûködni.

Kiváló minõség, sztereo vételi lehetõség, adatátviteli lehetõség

A digitális rádiózás óriási frekvenciabõséget tesz lehetõvé.

Jelenleg 5-6 országos rádio helyett akár 20-25  is lehet üzemltetni, attól függõen, hogy a magyar  állam milyen frekvenciakészletet fog megpályázni. Az illetékes szabályozó hatóság 3  DAB frekvencia készletre nyújtotta be az igényét és a jövõ év végére dõl el, hogy hányat fogunk megkapni. Elképzelhetõ, hogy, mint a hármat.

Klasszikusan a rádió sávszélessége olyan nagyságrendû,hogy egy 128 kbites minimális ADSL sávszélességen átvihetõk a programok. Jó minõségû rádió hangot lehet hallgatni. A NET-en keresztüli rádiózás egyértelmûen fejlõdik.Hátránya, hogy autós rádiózásra nem alkalmas.A rádióhallgatók többsége autóban hallgatja az adásokat, azt pedig földszinti technikával lehet sugározni, még mûholddal sem. Lesznek akiknak a rádióhallgatási szokásainak a digitális rádió földfelszini sugárzással felel meg és lesznek akik mobil telefonon, kis készülékeken vagy interneten keresztül rádióznak.

Gyakorlatilag sehol. Kisérleti adásaink vannak, de elterjedésről még nem lehet beszélni. Egy két évnek még el kell telnie ahhoz, hogy kereskedelmi digitális sugárzásssal lehessen indítani. A digitális tv sugárzás törvényi háttere még nem teremtődött meg Magyarországon és a digitális rádiózásé sem.

Kárpáti Rudolf : Bár technológiai szempontból, szolgáltatói oldalról felkészültünk, ma még az analóg rádiózás szakaszát éljük Magyarországon. Mûködnek, de relatíve gyenge  vételi minõség  valamint internetes rádiózás és müholdas sugárzás miatt visszaszorulóban vannak a rövidhullámú adók.

Jászberény állomásról sugározzuk a Magyarországon adó ilyen mûsoraít tengerntuli és európai célpontokra .Ennél jobb mínõségi vételt bíztosít a középhullámú rádiózás.

Amikor 1989-90-ben Magyarországon kitört a demokrácia a magyar rádiófónia helyzete még messze elmaradt a nyugat európai országokétól, ám az azóta eltelt 15 év alatt hazánkban is végbementek mindazon változások, amelyek ott hosszu évtizedek alatt zajlottak le.

A 80-as évek végén a Magyar Rádió még gyakorlatilag monopolhelyzetben volt, nem számítva a Szabad Európa Rádió és az Amerika Hangja magyar nyelvû adásaít.

A már mûködõ magyarországi kereskedelmi csatornák az 1986-ban alapított Danubius és az 1989-ben létrehozott  Calipso az állami intézmény negyedik és ötödik csatornájaként mûködött.

Jó volna olyan ujságírókat hallani az éterbõl, aki nem kér az olcsó népszerûségbõl. Elég bátor a világ elõtt, hogy határozottan valljon a kényes kérdések boncolgatása során. Gyógyszer lenne ez a fülünknek, amit recept nélkül lehetne kapni a patikákon kívül is, de bent is ha bekapcsolják a rádiót.

Tanítani kellene a jó mûsorkészítést és vezetést, az õszinte hitet, korrektséget, nyiltságot.

Tanítják is, csak épp megtanulni nem lehet. Erre születni kell

Vannak olyan mûsorvezetõk, akik leereszkednek a hallgatók szintjére, miközben megpróbálnak együtt gondolkodni, együtt érezni, vitatkozni, vagy érvelni velük. Megjátszák a szerénységet, s ez rosszabb, mintha nagyképûek lennének ( Persze akad olyan is bõven ) Lehetnek olyan okosak, hogy Eistein is elbujdoshatna mellettük. Az álságos népszerûséget keresve ugranak betelefonáló heccelésre. Lovagolják a sommás véleményeket.

Az ilye mûsorvezetõk által készített mûsorokat le kellene venni az éterrõl.

Már régen nem hallgatok rádiót. Elõször a tv, aztán a magnó, a DVD, CD vette át a szerepét.

Ha híreket, információkat akarok hallani, ott a rengeteg tv csatorna, a rengeteg híradójával. Autóban, pedig a jó zenét szeretem.

Mostanában visszapártoltam egy rádió, a személyébõl az éteren is átsütõ egyénisége miatt URH 95,3-as sávon hallható adóhoz. Ott is kizárólag 16-18 óra között hallgatózom.

Számomra egyetlen különleges alak a sok emberbõl aki a klubban dolgozik.

Következnek a háborus évek: a hadi és légoltalmi korlátozások, s a megbízható vezetõk még megbizhatóbbakra  történõ kicserélése. 1942-ben már egy volt vezérkari ezredes az elnök, s természetesen a Magyarországot megszálló nácik elsõ tette  a lakihegyi adó elfoglalása . 1944 áprilisától a magyar lakosságnak megtiltatik  az ellenségesnek mínõsitett  országok adásainak  hallgatása. Az adóépületek és adóálomások egy részét a németek felrobbantják

1925 decemberében a rádiónak már fõállású zongora kisérõje volt, mégpedig Polgár Tibor. 1926 májusában operettet közvetítettek, a János vitázt, s  késõbb operát is Mozart mûvét, A szinigazgatót.

Ebben az évben helyszini közvetítésre is sor került. vitéz avatást sugárzott a Magyar Rádió. Az elsõ magyar rádiójátékot  Somogyvári Gyula irta, ezzel a cimmel: Hazatérés

Késõbb vidékre is elmerészkedett a rádió: a szegedi országos dalversenyrõl adtak hangos beszámolót.

1920 októberében az amerikai Westinghouse cég elnökhelyettese, jeles rádióamatór, pittsburghi adóengedélyért folyamodott, mert arra gondolt, hogy az év november 2-án  már emberek ezreinek közvetítheti a z amerikai elnök választást. Ötletét siker koronázta. Ez lett az elsõ hírszolgálatra berendezett adó.

A londoni Marconi Társaság e tényen felbuzdulva  1921-ben hasonló módon közvetített hangversenyt.

Az elsõ francia rádióadó1922 õszétõl sugároz, akárcsak a londoni s az adásokat kristálydetektoros készülékeken lehet venni.

A rádió megalkotásához vezetõ egyik fontos felismerés az 1906-os évhez kötõdik. Lee de Forrest ekkor szabadalmaztatja háromelektródás elektroncsövét, az audiont,amelynek egyik elõde a Licben által szabadalmaztatott katodsugaras relé, a másik pedig az elktromérnök, Gáti Béla által 1904-ben Angliában szabadalmaztatott telefonrelé. E szabadalmak közös eleme, hogy az általuk összeállított tárgy  három fõ alkotórésze: az izzókatód, az anód és a segédelektróda.Az osztrák Licben a Gáti által kifejlesztett wolframszálas csõbe helyezett be egy oxidkatódot,s jutott el ily módon a katódsugaras reléhez.

A rádiózás eszméjének kidolgozójaként PuskásTivadar nevét említhetjük. Puskás  Tivadar ötlete a Telefonhírmondó volt. Ezt tekinthetjük a nagyközönségnek szóló napi rendszeres híradások szempontjából a rádiózás õsének.

1893 február 16-án a Magyar utca 6 számu házban Budapesten rendezték be a telefonhírmondó központot., amely híreket közvetített.

A rendszeres mûsorközvetítés lehetõségét, tehát egy magyar szakember találta ki. A rádiómûsorok készítésének módszertanának feltalálásával, tehát 1893 február 16-án megszólalt a Telefonhírmondó.

Katasztrófa!

Hazánkat a természeti adottságainak köszönhetõen ritkán éri elemi csapás. A világpolitikai esemény központja sem mi vagyunk, így a terror cselekmények is elkerültek bennünket.  A katasztrófa elõre kiszámítható, vagy váratlanul bekövetkezõ emberi tevékenységgel  vagy  a természeti erõk által létrejött  helyzet, amikor  sok ember élete veszélyeztetett és/vagy nemzetgazdaságilag jelentõs kár keletkezik.

Vajon fel vagyunk készülve ezekre a rendkívüli helyzetekre?