Megállapítható, hogy az energiaszükséglet és a táplálékfelvétel kalorikus egyensúlyát legjobban a testtömeg jelzi. A jól felkészült sportorvosok, edzõk és maga a sportoló is a testtömeg szûk határok közötti ingadozásából is jól tájékozódik. A versenysúly tartása szinte minden sportágban követelmény, de különösen fontos az úgynevezett súlycsoportos sportágakban. Elõfordul, hogy a rendkívüli edzésterhelés vagy a nagy versenyekre való felkészülés idõszakában a versenyzõ nem tudja a versenysúlyát tartani.

Az elmúlt években nagyszámú élsportolón végzett felmérések alapján jó megközelítéssel megadhatjuk a napi energiaszükségletet. Az általában
90 perces vagy az azt meghaladó edzésmunka esetén a férfiaknál 50 kcal/testtömegkg/nap, míg a nõknél, azonos feltételek mellett, 45-50 kcal/test-tömegkg/nap érték adódik.
A fizikai és sporttevékenységhez szükséges energiamennyiség az alapanyagcserére fordított energiafelhasználás többszöröse. A munkavégzéskori anyagcsere a nyugalmi anyagcserén felüli többletanyagcserét jelenti.

A sportoló táplálkozásának egyik célja, hogy szervezetét az optimális kondicionális állapotra felkészítse. A sportoló edzéstervében célszerû egyéni táplálkozási tervet alkalmazni a felkészülési idõszakban, a versenyek alatt és a pihenés során egyaránt. A szakszerûen összeállított étrend hozzájárul a sportoló teljesítményének javulásához. A versenysport mai követelményrendszere nagy testi és szellemi erõfeszítést igényel. Optimális tápanyagellátás nélkül lehetetlen a követelményeket teljesíteni.