Naprendszerünk bolygóinak esetében a csillagászoknak nem állnak rendelkezésükre "macskaszemek",melyek visszavernék a fénynyalábokat.Ehelyett radart használnak.A radar feltalálása előtt a fénysebességet és a parallaxis módszerét használták a bolygók távolságának meghatározásához.Ma már rádióhullámokat küldenek a bolygók felé,s várnak,amíg az égitest sziklás felszinéről visszverődő hullámok hlvány visszhangja meg nem érkezik.Mivel a rádióhullámok sebessége megegyezik a fényével,a távolság kiszámitása ugyanúgy történik,mint a Hold esetében.A világban az első "égi" radarvisszhangmérést 1946-ban,a Budapesti Egyesült Izzó kutatói végezték,Bay Zoltán vezetésével.

A rádiócsillagászok már mindn olyan bolygórol fogtak fel radarvisszaverődéseket,amelyeknek szilárd,sziklás felszine van- így a Merkurról,Vénuszról és Marsról,sőt még a Szaturnusz billiónyi parányi jégdarabka alkotta gyűrűrendszeréről is.Viszont sem magáról a Szaturnuszról,sem pedig a Jupiterről nem foghatók radarviszhangok,mivel mindkét bolygót vastag felhőtakaró borítja,amely nem veri vissza a radarhullámokat.