Akasa: Könyörgés







Én láttalak magadba bújva.

Éjszaka jött,

te kezdted újra.

Böröd alatt meglapulva;

összevizezted a párnát.

Mert minden gyertya végig ég,

s mi eltört, ragaszthatatlan.

De minden csodás ami létezik?

Végül mégis felfoghatatlan.

Én belõled vagyok egy darab.

Vagy Te vagy bennem egy rész?

Így leszünk ketten eggyek.

Siratnivaló Egész.

Istent teremtek vágyaimból!

Verset! Tarkónlõtt álmaimból.

De most meginog szavamtól a rend.

/ Angyalom itt volt,

de már hazament./

Csak hozzád jussak el Szerelem!