Kis türelmet...

Be vagy lépve mint Vichra Timót | Kilépés

Attila blogja, vers

Nem tetszhalott…

   / Hommage a Klaus Schulze: ’Contemporary Works – Set 2. Timbres of Ice’/

 

 

Nem tetszhalott -,

Tetsz-élő ő;

A harmóniátlanságba zuhanó,

Még lélegző kő gyanánt.

A szénné vedlett gyémántok

                                között.

Az elköltözött remények

Porladó csonkjain.

Hol csókjaim –

                  mára már sebek.

Így, többé én nem vétkezek…

S hiába ráncokat

                  sem szenvedek miattuk:

Hisz’ Mi, – hasonlók –

       bizony

                  az életünket adtuk

Létezésünkért…

De cserébe – csak e SEMMI ajtaja

Csapódik már reánk.

Címkék: vers

Tovább 

Impresszum
Network.hu Kft.

E-mail: ugyfelszolgalat@network.hu