vizserálekné szili mária üzente 14 éve

Kedves Ágika!!!
Nagyon meghatóak ezek a sorok amiket ide leírtál.Nekem most lesz 7 éve hogy meghalt az apukám.Nagyon hiányzik sokszor nagyon nagy szükségem lenne rá de tudom hogy onnan fentről vigyázz rám és a családomra!!!

Válasz

Demeter Klára üzente 16 éve

Drága halottaink nyúgodjanak békében! Ahogy vénülünk, úgy lesz mind több ismerősünk a temetőben s mind keveseb az élők sorában, míg végül  mi is elköltözünk.-  Sokszor sétálunk a temetőben, felfedezünk egy-egy újabb sírkövet, megállunk elötte s elgondolkozunk: ő is meghalt már? Aztán már az sem lesz kivel megbeszéljük... De jönnek a fiatalok, elfoglalják helyünket, végigcsinálják, amit annak-idején mi is. Az idő telik , sok minden ismétlődik. S ez így van rendjén!

Válasz

Rné Magdi üzente 16 éve

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

 Agnia kedves, ....e kedves sorok  nagyon szépek  és meghatóak. Ma este én is itt ülök egyedül - egész nap égtek a gyertyák és emlékezem- nem régen aludtak el - és menyi,mennyi fájó emlék gyötri most a szívemet,  az én kedves szeretteim (nagymamám, szüleim, bátyám, nagyon sok-sok barát) is már nagyon messze járnak........ Nyugodjanak békében! 

Válasz

Mohácsiné Zsóka üzente 16 éve

Link

Válasz

Mohácsiné Zsóka üzente 16 éve

Válasz

oszaczky laszlone üzente 16 éve

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Drága Ágikám!  Köszönöm, hogy irtál, jó volt olvasni meghatósoraidat és én is Apukámra gondoltam.1999-ben ment el és nekem is nagyon hiányzik, nagyon szerettem, amig élek hiányozni fog....

Válasz

Nagy Ági üzente 16 éve

Ágikám,te tudhatod a legjobban, mennyire tudom, mi a bánat. Az élet bőséges marékkal szórta rám. Nem kímélt cseppet sem. Köszönöm kedves soraidat.P. Á.

Válasz

L. Ágnes üzente 16 éve

Ágica soraid meghatóak. Hogy mi a bánat? Valaki megfogalmazta gyönyörűen. Ide írom Neked. Tudod, mi a bánat? "Ülni egy csendes szobában, s várni valakire, aki nem jön többé. Elutazni onnan, ahol boldog voltál, s otthagyni szíved örökké. Szeretni valakit, aki nem szeret téged, könnyeket tagadni, mik szemedben égnek. Kergetni egy álmot, soha el nem érni, csalódott szívvel mindig csak remélni. Megalázva írni könyörgő levelet, sírdogálva várni, s nem jön rá felelet. Szavakkal idézni, mik lelkedre hulltak, rózsákat őrizni, melyek megfakultak. Hideg búcsúzásnál forró csókot kérni, mással látni őt, nem visszafordulni. Kacagni boldogan, hazug lemondással, otthon leborulni, könnyes csalódással. Aztán átvergődni hosszú éjszakákat, imádkozni azért, hogy Ő meg ne tudja, mi is az a bánat." 

Válasz

[Törölt felhasználó] üzente 16 éve

Válasz