Demeter Klára üzente 17 éve
Ez mind igaz, a betegség okát nagyon nehezen tudnánk kideríteni. Valóban tenni kellene valamit, az emberek nagy része nagyon nehéz körülmények között él. Mégis, felhívnám a figyelmet arra, hogy a mi szüleink sem éltek valami fényesen! Gondold csak el, végigéltek egy világháborút, egy forradalmat. S az azutáni nyomoruságos éveket! Mire egy kicsit helyrejöttek volna a dolgok, adott a Fennvaló valami mást, valami még cifrábbat! Legalább így az élet nem unalmas! Pont azért kell normlisan étkezni, hogy elég erősek legyünk megküzdeni az élet nehézségeivel.Előzmény: ktstilus, 2007-09-30 20:45Helló ! Ez a téma úgy látom inkább női közönséget vonzanak inkább, így mint az egyedüli férfi szólnék hozzá a témához. Sajnos a napjainkra oly sok koros betegségek egyike az /anorexia/, de említhetném az egyébb fobiás és pszichés betegségek garmadát. Itt említhető meg a bulémia, depresszió, az összes fóbiás betegség , a /képzelt betegség/ stb. Ezt sajnos mind a napjaink rohanó és könyörtelen világa, a pénzhajhász életvitelre szorított emberiség megélhetési harca...és sorolhatnám még órákon keresztűl. Ki a hibás vagy ki a felelős mindezért, badarság lenne kutatni, mert maga a XX. sz. volt ilyen és ahogy elnézem , nagyon sajnálom az unokáinkat , hogy mi vár még rájuk. Mégegyszer említem, minden dologhoz ketten kellenek és ezért ugyan olyan híbás vagyok én , te , ti és mindannyian. Ki azért amit tett, vagy nem tett, de bűnbakot keresni ma már utólag esztelenség. A régi ideálók valóban azok a hölgyek és formák voltak, melyről csilag írt nekünk. De ahogy azt Ő is említi mindig voltak a koronkénti nőideálok , minden kornak megvoltak a lázadói és ez ami leginkább jellemzi a fiatalokat. De , sajnos a bajok tényleg ott kezdődik , amikor ez már betegségbe megy át. Itt kezdődik a mindenki felelősége és főleg azoké, akik a példaképek lehetnek, hogy mennyire viszik ezt az amugy is képlékeny és alakítható fiatalréteget a tévutakra és egy valótlan világ bűvkörébe. szia Tamás
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
- szerintem pedig 3 részre oszthatjuk a társadalmat.Sajnos az átlagos csoport a legkisebb.És vannak ugye a szélsőségek.Túlsovány , és túl kövér.Nem tudom milyen lehet egyanorexiás vagy bulémiás életét élni.Ahogy olvaslak benneteket is és az újságok cikkeit , csak gondolni tudom mennyire rossz.A túl kövérekkel viszont valahogy más a helyzet.Persze mindez csakis saját vélemény.És itt a valóban túl kövérekről beszélek.A kórosan elhízottakról.Számomra nagyon zavaró a látvány egy-egy élelmiszerboltban vagy netán a strandon.A zavarót úgy értsétek ( ne félre ) , hogy én érzem magam rosszul helyettük.Ahogy lépnek , ahogy szinte vonszolják a testüket...nekem fáj.Nem beszélve arról , hogy rengeteg problémát okoznak ezzel önmaguknak is.Nem megyek be olyan polcok közé ahol egy túl kövér ember válogatja épp a ....mittudomén...konzerveket.Mert neki lenne kellemetlen ha nem férnék el mellette.Lehet ezért furcsán nézni rám , de ez is egy vélemény.Ráadásul én sem vagyok nádszál kisasszony.Láttam több dokumentumfilmet olyan emberekről akik szinte betegre ették magukat , és az ajtajukon nem fértek ki.Mi több, a tv elötti ágyból ki sem bírtak kelni.Felülni sem.Ez elborzasztott.Hogy emberi lénynek ennyi (elnézést) esze legyen...Képes 300 kg körülire hízni ...ehhez nem tudok jót hozzáfűzni.És ha belegondolunk , mástól várják a probléma megoldását , holott egyszerűen csak nem kellene egyhuzamban enni.Nem is értem hogy tudja fenntartani magát , hisz egy idő után képtelen dolgozni is.Kedves barátom szokta mondani nekem , hogy ne panaszkodjak neki , hogy nem tetszik az alakom , mert könnyebb nem megenni , mint utána ledolgozni magunkról a kilót.Nekem is van vagy 15 kiló felesleg.Ezzel küzdök.De voltam én is gebe.Így hívott a család.ez sem jó.Mármint a fogyás-hízás felváltva.(2-3 évente,inkább így mondanám.) Egészen biztos vagyok benn , hogy ezzel a hozzászólásommal sokak szimpátiáját elvesztem.Elnézést , de csak azt mondhatom , írhatom amit érzek,gondolok.Szép napot Mindenkinek!
Kóródy Tamás üzente 17 éve
Helló ! Röviden még annyit tennék hozzá, hogy olvasva csillag és aqnia irását és természetesen a többiekét is. Ezek a típusú betegségek sokszor sajnos , ha már a beteg későn kerül orvoshoz és kezelésre, kicsit nehezebben vagy hosszas gyógyulási fázisúak. De a megfelelő terápiával , gyógyszerekkel , vagy akár gyógyszer potló készítményekkel egy élhető állapotra redukálható. Sajnos sokszor a megértés hiánya , az egyedüllét érzete és ahogy aqnia is említi :"....a nagyon mély lelki problémák és az önbizalomhiány állnak e betegség hátterében." Ami egyébb más lelki válsággal együtt jelentkezik a mai teenagernél és jelent sokszor problémát. Persze nem kell messze menni és nem kell ehhez fiatalnak lenni . Nézzük meg az átlag 40 - 55 év közötti munkanélküli rétegek pszichés megbetegedési arányát, de a legújabb felmérések szerint már sajnos ez az arány megtalálható a pályakezdő , vagy éppen nem kezdők körében is. Tehát nyugodtan állíthatjuk , hogy lassan népbetegségről beszélhetünk, sajnos. Elnézést ha valakit fárasztottam volna a bőbeszédűségemmel, de sajnos egyre nagyobb létszámú ezen betegek száma és most már ideje volna nem csak beszélni, de tenni is ezekért az emberekért... Tamás /én/
Kóródy Tamás üzente 17 éve
Helló ! Ez a téma úgy látom inkább női közönséget vonzanak inkább, így mint az egyedüli férfi szólnék hozzá a témához. Sajnos a napjainkra oly sok koros betegségek egyike az /anorexia/, de említhetném az egyébb fobiás és pszichés betegségek garmadát. Itt említhető meg a bulémia, depresszió, az összes fóbiás betegség , a /képzelt betegség/ stb. Ezt sajnos mind a napjaink rohanó és könyörtelen világa, a pénzhajhász életvitelre szorított emberiség megélhetési harca...és sorolhatnám még órákon keresztűl. Ki a hibás vagy ki a felelős mindezért, badarság lenne kutatni, mert maga a XX. sz. volt ilyen és ahogy elnézem , nagyon sajnálom az unokáinkat , hogy mi vár még rájuk. Mégegyszer említem, minden dologhoz ketten kellenek és ezért ugyan olyan híbás vagyok én , te , ti és mindannyian. Ki azért amit tett, vagy nem tett, de bűnbakot keresni ma már utólag esztelenség. A régi ideálók valóban azok a hölgyek és formák voltak, melyről csilag írt nekünk. De ahogy azt Ő is említi mindig voltak a koronkénti nőideálok , minden kornak megvoltak a lázadói és ez ami leginkább jellemzi a fiatalokat. De , sajnos a bajok tényleg ott kezdődik , amikor ez már betegségbe megy át. Itt kezdődik a mindenki felelősége és főleg azoké, akik a példaképek lehetnek, hogy mennyire viszik ezt az amugy is képlékeny és alakítható fiatalréteget a tévutakra és egy valótlan világ bűvkörébe. szia Tamás
Demeter Klára üzente 17 éve
Nagyon sajnálom, hogy ez a betegség ilyen közelről érint. Ha egy kicsit figyelemmel kísérjük a képzőművészetet, láthatjuk koronként a szépségideál változását. Milyen a Milói Vénusz, milyen a Willendorfi Vénusz, milyenek Rubens nőalakjai. De ne menjünk ilyen messzire. A mi korosztályunk még nagyon jól emlékszik Gina Lollobrigidara, Sopfia Lorenre, akik gömbölyű formákkal csábították a férfinépet. Aztán megjelent a csodálatosan tehetséges Audrey Hepburn (remélem jól írtam a nevét!), aki valóságos deszka volt ezekhez a színésznőkhöz képest. Laposan, olyan pici mellecskékkel, amire rosszindulatúan azt mondhatjuk, hogy egy kis vizes borogatástól elmúlik. A reménység csillaga azért kezd felragyogni, legalább is szerintem. Divat lett a szép, telt mell! Ha az Isten nem adott, hát csináltatnak maguknak a nők. Ez sem a legjobb megoldás, de van egy ilyen is, fogadjuk el. Viszont, ha már minden téren igyekszünk a biora, akkor a saját lényünkkel kapcsolatban ezt nem várhatjuk el? - Nagyon remélem, hogy a lányod kigyógyul teljesen ebből a betegségből. Ne mondjuk azt, hogy gyógyíthatatlan, hisz már olyan sok gyógyíthatatlannak hitt betegségről kiderült, hogy gyógyítható!
Nagy Ági üzente 17 éve
A kóros soványság - anorexia - nem csak a divatirányzat következtében alakul ki a mai fiatal lányoknál, hanem nagyon mély lelki problémák, súlyos testképzavar, önbizalomhiány állnak e betegség hátterében. Sajnos könyvet tudnék írni életünk elmúlt 6 évéről, amióta a lányom ebben a betegségben szenved. A létező összes módszeren - a pszichiátriai kezeléstől, a pszichológuson, és töménytelen terápián át - keresztül mentünk. Végleges gyógyulás nincs belőle, csak jobb és rosszabb időszakok, és nekem mint szülőnek meg kellett tanulnom együtt élni ezzel a ténnyel. Nem könnyű, és nem kívánom senkinek azt a tehetetlenséget, ahogy végig kellett statisztálnom, hogyan emészti fel saját magát a lányom. Hálás vagyok a sorsnak, hogy jelenleg egy olyan fiú mellett él, aki mindent meg tesz a nyugodt, kiegyensúlyozott életéért, és ez az egyik legjobb terápia. Ettől függetlenül az aggódás nap mint nap bennem él, és csak remélni tudom, hogy nem éri őt nagyobb lelki megrázkódtatás, mert akkor visszaesehet abba a mélységbe, ahonnan nagyon nehezen ugyan, de sikerült kivergődnie.
Demeter Klára üzente 17 éve
Szia Szsike! Mond azt a kislányodnak, hogy csak akkor simul szépen a bőr a pociján, ha egy kis zsírpárnán fekszik! Külömben ráncos lenne! - Hátha átgondolja a dolgokat?Előzmény: Szsike, 2007-09-26 22:26Igazad van Nelly!Az én 26kg-os lányom aki 10-éves, megfogja a pociján a bőrt és azt mondja kövér.
Demeter Klára üzente 17 éve
Igazad van,jó, hogy "megbékéltél a testeddel". Ahogy elnézem a képedet, nincs ott semmi baj a kilókkal. 4-5 kg még jó is, ha van pluszban. Édesanyám midég azt mondta, hogy legyen egy kis felesleg, majd jól fog, ha Isten-őrizz, jön egy betegség.Előzmény: bkatus13, 2007-09-27 10:59Szia csillag! Köszi, hogy elküldted ezt a blogot.Iszonyatos a kép! Hihetetlen mikre képesek a nők,h soványak legyenek.És aztán, sajnos el is hiszik,hogy a csontsovány nők a legszebbek. Pedig a szépségnek beülről kell jönnie. ha a lélek szép akkor a test is széppé válik.És ezt mások is látni fogják rajtunk.Igaz én sose voltam sovány, betegesen meg aztán végképp nem!:)) De nem is szeretnék ennyire sovány lenni. Bár olyan 4-5 kg-tól jó lenne megszabadulni! De nekem ez sem megy.Már em is zavar nagyon.Megbékéltem a testemmel.Üdv
Demeter Klára üzente 17 éve
Bizony, sokszor nehéz elfogadnunk magunkat olyannak, amilyenek vagyunk. Egész életünkben küzdünk, mindenben és mindenkivel. Egy-egy kis eltérés nem számít. Csúnya hasonlat, de van agár és puli, szentbernáthegyi és pincsikutya. Az agár, ha kerékbetörik, akkor sem lesz angolbuldog belőle. Szerintem a legfontosabb az egészség. Erre kell vigyázzunk magunk és gyermekeink szempontjából is.
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
Nálunk vegyes a helyzet a srácaim közt.A kicsi olyan jó husis,de nem kövér.Csak formás.Őt cukkolja a két nagyobb , mert hogy dagi.A középsőm igazán kövér volt kicsinek , de aztán sajnos egy bizonyos dolog miatt hirtelen lefogyott , azóta is gebic a szívem , és az étvágya sem túl jó.De ő azt mondja , magának és anyának jó Ő soványnak is.:-)ez mondjuk igaz.:-))A nagyobbik aki már ugye belép a kamasz korba,évek óta azt mondja hogy ő kövér.Pedig is ten bizony ha nyújtózkodik még a bordája is kint van.Annak ellenére hoyg ő sokat eszik és sportol is azt hiszi magáról hogy kövér.Nagyon nehéz ezt az önképet megváltoztatni bennük.És akkor még vegyük figyelembe , hogy az enyémek fiúk.Hova változik ez a világ??
Boros Katalin üzente 17 éve
Szia csillag! Köszi, hogy elküldted ezt a blogot.Iszonyatos a kép! Hihetetlen mikre képesek a nők,h soványak legyenek.És aztán, sajnos el is hiszik,hogy a csontsovány nők a legszebbek. Pedig a szépségnek beülről kell jönnie. ha a lélek szép akkor a test is széppé válik.És ezt mások is látni fogják rajtunk.Igaz én sose voltam sovány, betegesen meg aztán végképp nem!:)) De nem is szeretnék ennyire sovány lenni. Bár olyan 4-5 kg-tól jó lenne megszabadulni! De nekem ez sem megy.Már em is zavar nagyon.Megbékéltem a testemmel.Üdv
Sallai Erzsébet üzente 17 éve
Igazad van Nelly!Az én 26kg-os lányom aki 10-éves, megfogja a pociján a bőrt és azt mondja kövér.
[Törölt felhasználó] üzente 17 éve
"a New-York-i és londoni kollégáikhoz és kitiltják a kifutóról a csontsovány modelleket."Az egészben az a csavar , hogy ők szabták meg a méreteket eddig , majd az általuk beteggé tett és iszonyatosra soványodott lányokat most kitiltják.Még ha egyet is értek azzal , hogy természetellenesen soványak akarnak lenni a mai fiatalok , ez akkor is számomra cserbenhagyás.Eddig a munkájukért kellett elsenyvedniük , hisz csak így volt "helyük" a divatiparban.Most pedig egyik napról a másikra "kidobják" őket.ahelyett , hogy ha már annyi pénzt hoztak a cégeknek , legalább segítenének a lányoknak kikászálódni ebből a helyzetből.Nagyon visszás egy hozzáállás tőlük.