E kép példa lehet arra, hogy tisztelhetjük valakinek a személyét úgy is, ha nem kreálunk belőle minden áron szentet, sem tartalmilag, sem külsőségekben. Itt a glória helyett, az aura fénykoronai kisugárzása, valamint az alak tömbszerű formai egyszerűsége teszi "hétköznapibbá", s a szemlélő számára közelebb hozva valamelyik Mária személyét, kinek-kit sugall, - merthogy e női alak lehetne akár Mária Magdaléna is…

Számomra e jelen képi megfogalmazásban, sikerült megragadni a lényeget, ami a „legyen meg a Te akaratod” szelíd főhajtása, az imára kulcsolt kezek, a bölcs alázatban való elfogadás mosolyában rejlik.

E csodás fehér-kék szín, indigó kékkel vegyítve, az intuíció és a filozófiai bölcselet metafizikusi kékje is…
Bizonyára nem véletlen az állán megjelenített fehér korong…mely a beszéd, az igazság kimondásának pecsétje…

Válasz