Vida Zoltán üzente 8 éve

Kedves Klárika, és Cecília...

Annyira sajnálom, hogy mindig csalok némi könny cseppet
a szemetekre, de nincs benne semmi szándékosság..... :-)
A baj az, hogy szomorú az életem, legalább is volt az utóbbi
pár évben,
főleg amikor a verseim jó része született!
A lelkem meg jelentős része akkor halt meg...
De kicsit törött lélekkel, meg szívvel még lehet írni, hinni, és bízni...

De ha néha csak annyi is sikerül, mint ezek a versek eredménye,
már akkor is hálás vagyok a sorsnak, mert van szemem, kezem,
s vannak aranyos lelkek is,
akik olvasnak, és néha könnyeznek engem...

Mindenkinek erőt, és egészséget kívánok...

Baráti öleléssel: V. Zoli.