Gyönyörű vers, küzdelem az elmúlás, a szeretettb személy elvesztése ellen. Emberi kérdés, örök kérdés: miért?
Miért jut el az ember "haszontalan korba"? Ez a mondat bizony vitatható! Haszontalan-e az időskor, az öregség? Nem hiszem, mert az életet végigjárni, akármilyen nehéz is, mégiscsak valami plusz, ha az ember megtett mindent, ami tőle tellett. Látni a felnőtt gyermekeket, akikben tovább élünk nemcsak biológiailag, de valamiképpen szellemileg, lelkileg is.
Az édesanya elvesztésének fájó bizonyossága azonban vigaszt is nyújt a hitben, hogy az örök boldogságban találkozunk!
E vers drámai, megrázó és valódi érzéseket vet papírra. Mint előbb megjegyeztem, gyönyörű. Szabó László Dezső