Ők mondták

„Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök kultúrája egykettőre elpárolog, ha minden nemzedék újra meg újra meg nem szerzi magának.” (Kodály Zoltán)

A magyar népies műzene sokkal értékesebb, mint a külföldi söpredékzene...Távol áll tőlünk, hogy... a cigányzenészekre pereatot kiáltsunk. Sőt, ellenkezőleg, azt kívánjuk, tartsák meg még jó sokáig helyüket, régi repertoárjukat minél régiesebb színezetben, és ne keverjenek bele valcert, kuplét, jazzt, miegymást. Bartók Béla:Magyar Néprajzi Társaság közgyűlés Cigányzene? Magyar zene? 1931

„A magyar nóta egyszerű és tiszta emberi megnyilvánulás. Úgy gondolom, hogy nem kell mentegetnem magam, ha magyar nóta énekléssel szeretnék örömet szerezni magamnak és másoknak.” (Bessenyei Ferenc)

„Régóta tűnődöm azon, hogy tanulmányt kellene írni mulatós magyar nótáinkról, melyek szakadatlanul muzsikálnak, dalolnak, fütyürésznek köröttünk, s meg kellene vizsgálni, hogy mit jelentenek nekünk. Tanulmányom lélektani lenne, csupán azzal foglalkoznék, hogy hatnak nótáink az itt élő közösségre.” Kosztolányi Dezső: A mi nótánk

Ami abszulúte életképtelen, azt nem dalolják soha sehol önként Szavaihoz hozzátehetjük: az életképeseknek sem mindegyike vált részévé a teljes népi — mondhatnám így is: nemzeti — közösség hagyományának. A falusi nép át sem vette azt, ami nem illett dalai közé" Kodály Zoltán

"Veszélyben a magyar nóta!
Mindent meg kell tenni,
hogy el ne némuljon a magyar érzés cimbalma
és el ne némuljon a magyar virrasztás hegedűje."
Juhász Gyula

Liszt Ferenc így szólt a"czigányokról".

"Ha Radicsot hallom, szinte eltűnik a valóságos környezet. Az erdők illata csap meg, a források csörgedező zenéje és egy szív mélabús vallomása, mely szenved és ujjong - szinte egy időben.
Nézetem szerint, ehhez a zenéhez nem szabad hozzányúlni. Sőt, óvni kell a hivatásosok kontársága ellen.
Ezért hát becsüljék meg jobban a cigányzenészeket, hogy ne legyenek többé egyszerű szórakoztatók, akikkel ünnepségeik hangulatát emelik, vagy pezsgőzés közben a fülükbe húzatnak!
Ez a zene igazán van olyan szép, mint az Önök csipkéi, vagy hímzései. Miért nem becsülik meg jobban, miért nem szeretik ugyanúgy?"


Mosolyra rezdül az ajak, amikor a szót kimondja: nóta! Édesded mosoly, mert szívet melegítő még a rágondolás is. Néha tán fanyarkás, hisz a nóta csak efféle zenei semmiség.. Kinek, hogy! De bizony kedves semmiség. Így érzi ezt minden magyar. Mióta terem? Van annak vagy 200 esztendeje, hogy a magyar muzsika kertjében növekedni kezdett. Ádám Jenő zenetudós

A […] »magyar nóta« népszerűsége tulajdonképpen szociológiai tünet, melynek igénylője a németvérmérsékletű értelmiségi ember, eszköze a cigány és áldozata a valódi népdal." (Szabó Zoltán:Cifra nyomorúság)

A nótának... része van nemzeti arculatunk kialakításában. Akarva-akaratlanul át vagyunk itatva vele. Ezt az átitatottságot talán Kosztolányi Dezső fejezi ki legtalálóbban, mikor (1933-ben) arról ír, hogy vidéki étterembe, ismeretlen emberek közé lépve, és „A mi nótáink" valamelyikét hallva: „mindannyian, akik e csillagok alatt növekedtünk, egyetértünk és pontosan egyet érzünk is". Néhányat meg is említ e nótákból: Sárga cserebogár, Végigmentem az ormódi temetőn, Csicsónénak három lánya, Nékem olyan asszony kell, Jó bor jó egészség... Gondolatait így zárja: „Vitatkozhatunk arról, hogy nótáink művészi értékek-e vagy sem. De hogy ez a hangulati közösség érték, arról nem vitatkozhatunk." Sárosi Bálint: Hiteles népzene

A zene szubjektív. Nem vagy köteles szeretni mindent, amit hallasz, de ha szeretsz valamit és megmozgat, nyertél. Tehát ne engedd senkinek, hogy megmondja, mi a menő vagy a gáz, vagy mit hallgass. (...) A zene a tiéd.

Daniel Nathan Leone


"A magyar nóta a magyar nemzet egyik legtisztább kincse, mert a legőszintébb hangon szól a magyar ember öröméről, bánatáról, a szerelemről és az elmúlásról. A legmélyebb emberi érzéseket szabadítják fel bennünk. A dalnak mindenkor közösségmegtartó ereje volt, és van ma is. Ha elhanyagoljuk, egész kultúránk, nemzeti sajátosságaink kerülnek veszélybe, ha felkaroljuk, akkor magyar dallal, nótával formáljuk a magyar emberek ízlését. "


Rózsahegyi Kálmán, a színészlegenda szerint a magyarnóta-énekléshez csak három dolog szükséges: szív, szív és szív.



"Nekünk a Magyarnóta olyan mint másoknak az az oxigén a levegõ. Nem tudunk nélküle élni és nem is akarunk."(Rákosi László)


"Mindenik embernek a lelkében dal van,
és a saját lelkét hallja minden dalban.
És akinek szép a lelkében az ének,
az hallja a mások énekét is szépnek."
Babits Mihály