Zöldtrágyázás
alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett
növény teljes zöld (bimbós vagy virágzó) tömegét talajba dolgozzuk annak
érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk.
A talajszerkezet kialakulását, kötött talajon javítja a
talaj rossz fizikai tulajdonságait, csökkenti a kötöttséget, mivel
gyökérzetével behálózza a talaj felső rétegét;
- a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az
utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;
- a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető
tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő
növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;
- utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló
gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;
- a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak
keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj
tápelemeit mozgósítják;
- a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag
áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az
elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek
- csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl.
nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;
- pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;
- gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;
- védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;
- egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;
- megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok,
repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási
érettségét.
A felhasználói élmény fokozása érdekében már mi is használunk cookie-kat a Network.hu oldalon.
Az oldal használatával beleegyezel a cookie-k alkalmazásába. További információ: itt.
A zöldtrágyázás jelentősége
5 éve | 0 hozzászólás
Zöldtrágyázás alatt a szervestrágyázásnak azt a módját értjük, amikor az erre a célra vetett növény teljes zöld (bimbós vagy virágzó) tömegét talajba dolgozzuk annak érdekében, hogy a talaj termékenységét megőrizzük, illetve fokozzuk.
- a mélyebben gyökerező növények az altalajt fellazítják, elősegítik az utónövény gyökereinek a mélyebbre hatolását;
- a mélyre ható gyökérzet révén az altalajban egyébként nehezen hozzáférhető tápanyagokat felvehetik, ami a zöldtrágyanövény elbomlása után, a következő növény tápanyag-ellátottságát javíthatja;
- utóhatásként javítja a talaj vízgazdálkodását, az altalajt mélyen lehatoló gyökérzetükkel vízátjárhatóbbá teszik;
- a szerves maradványok lebomlásakor CO2 és szerves savak keletkeznek, amelyek feltárólag hatnak a talaj nyers tápanyagaira, a talaj tápelemeit mozgósítják;
- a két fő növény között válaszfalat húznak, a talajt mintegy biológiailag áthangolják, ezért előveteményeknek is tekinthetők, amelyekre érvényesek az elővetemény-hatásokra vonatkozó törvényszerűségek
- csökken a művelt rétegből a könnyen oldódó tápanyagok kimosódása (pl. nitrátok), mivel a tápelemek szerves kötésbe kerülnek;
- pillangós zöldtrágya növények termesztésekor javul a talaj N ellátottsága;
- gyarapszik a talaj szervesanyag tartalma;
- védi a talajt az erózióval, deflációval és beiszapolódással szemben;
- egyes zöldtrágya növényeknek (olajretek, mustár) nematicid hatásuk van;
- megfelelő állománysűrűség és fejlettség mellett gyomirtó hatású (pillangósok, repce, mustár), mivel jó árnyékolók, elősegítik a talaj beárnyékolási érettségét.
Címkék: növény pillangós talaj tápanyagok zöldtrágya
Tovább